Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem tudunk egzakt választ adni, ugyanis azalkalmassági feltételek mértékére és az igazolási módokra nincsenek "általánosszabályok". Az erre vonatkozó előírások – a Kbt. 65-69. §-ai – egyrészt azthatározzák meg, hogy a pénzügyi és gazdasági, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelenségi ok indokolása

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése az érvénytelenségi okokatviszonylag általánosan határozza meg az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevő és alvállalkozó külön-külön megfelelése

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy egy gépkapacitás vonatkozásában az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak külön-külön kell megfelelnie?
Részlet a válaszából: […] Mivel ajánlatkérő számára lehetőség az alkalmasságikritériumoknak való külön-külön történő megfelelés előírása, így ennek jogiakadálya nincs. Azonban közös ajánlattevők esetében ajánlatkérő nem írhatja előa gépkapacitás vonatkozásában a külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] Mivel a második, ajánlattételi szakasz megkezdésénekfeltétele, hogy az első szakasz eredményhirdetéssel záruljon, addig nincslehetőség az ajánlattételi dokumentáció átadására, míg hivatalosan meg nemkezdődik az eljárás második szakasza. Még abban az esetben sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Hosszú távra kötött szerződés indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
Részlet a válaszából: […] Igen, a határozatlan időtartamra vonatkozó szerződésmegkötését is lehetővé teszi szabályozásunk. A félreértést a becsült értékmeghatározására vonatkozó szabály jelentheti, de ennek ellenére a szerződésbenmeghatározott hatály – akár három, akár nyolc évre, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címke:

Közös ajánlattétel – külön igazolás

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén a kizáró okok/alkalmassági feltételek körében melyek azok, amelyeket minden ajánlattevőnek külön-külön kell igazolnia? Lehetséges, hogy ezt tételesen felsorolják?
Részlet a válaszából: […] Kizáró okok esetében minden tekintetben külön kell igazolnia közös ajánlattevőknek a megfelelőségét. Alkalmassági kritériumok esetében afőszabály a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében található, mely szerint ha többajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] A jogviszony leírásának célja gyakorlati szempontból elsősorbanaz, hogy egyértelművé váljon, az ajánlattevő számára a teljesítés során isnyújt-e segítséget az erőforrás-szervezet. Ennek során az erőforrás-szervezettulajdonképpen alvállalkozói minőségben jelenik meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásának vonatkozásában az alábbiKbt.-beli szabály szab korlátokat. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény 66. és a 67.§-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő(alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében

Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi-gazdasági alkalmasság meghatározására a Kbt. 66.§ (1) és (2) bekezdései tartalmaznak előírásokat. Az (1) bekezdés d) pontjaértelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az általa előírttartalmú vagy általa meghatározott egyéb nyilatkozatot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címke:
1
88
89
90
121