Előleg szerződés teljesítéséhez

Kérdés: Van-e lehetőség közbeszerzési eljárásban arra, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek előleget adjon a szerződés teljesítéséhez?
Részlet a válaszából: […]

Előleg fizetésére vonatkozóan a Kbt. szabályai nem tartalmaznak utalást, ugyanakkor egyéb jogszabályok szabályozzák annak folyósítását, lehetővé tételét – például az államháztartásról szóló törvény.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? – Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? – Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a 2/A. §, valamint a Kbt. 29. § (2)bekezdésének h) pontjában meghatározott kizárólagos joga az annak hátteréülszolgáló közösségi jog rendelkezései alapján csak közszolgáltatási feladatraalkalmazhatók, a közvetlen szerződéskötés lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] Nem, ezt a hirdetményminta nem teszi lehetővé. A szerződésidőtartama tehát a Kbt. hatálya alatt születő szerződések esetében konkrétidőponthoz kell, hogy köthető legyen. Mindez nem jelenti azt, hogy egyéb körülmény bekövetkezteesetében hatályát ne veszthetné a szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:

Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem tudunk egzakt választ adni, ugyanis azalkalmassági feltételek mértékére és az igazolási módokra nincsenek "általánosszabályok". Az erre vonatkozó előírások – a Kbt. 65-69. §-ai – egyrészt azthatározzák meg, hogy a pénzügyi és gazdasági, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelenségi ok indokolása

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése az érvénytelenségi okokatviszonylag általánosan határozza meg az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevő és alvállalkozó külön-külön megfelelése

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy egy gépkapacitás vonatkozásában az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak külön-külön kell megfelelnie?
Részlet a válaszából: […] Mivel ajánlatkérő számára lehetőség az alkalmasságikritériumoknak való külön-külön történő megfelelés előírása, így ennek jogiakadálya nincs. Azonban közös ajánlattevők esetében ajánlatkérő nem írhatja előa gépkapacitás vonatkozásában a külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] Mivel a második, ajánlattételi szakasz megkezdésénekfeltétele, hogy az első szakasz eredményhirdetéssel záruljon, addig nincslehetőség az ajánlattételi dokumentáció átadására, míg hivatalosan meg nemkezdődik az eljárás második szakasza. Még abban az esetben sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Hosszú távra kötött szerződés indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
Részlet a válaszából: […] Igen, a határozatlan időtartamra vonatkozó szerződésmegkötését is lehetővé teszi szabályozásunk. A félreértést a becsült értékmeghatározására vonatkozó szabály jelentheti, de ennek ellenére a szerződésbenmeghatározott hatály – akár három, akár nyolc évre, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címke:

Közös ajánlattétel – külön igazolás

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén a kizáró okok/alkalmassági feltételek körében melyek azok, amelyeket minden ajánlattevőnek külön-külön kell igazolnia? Lehetséges, hogy ezt tételesen felsorolják?
Részlet a válaszából: […] Kizáró okok esetében minden tekintetben külön kell igazolnia közös ajánlattevőknek a megfelelőségét. Alkalmassági kritériumok esetében afőszabály a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében található, mely szerint ha többajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
88
89
90
121