3126 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni, melyhez a bírálóbizottsági tagként nemzetközileg is elismert műszaki és a beszerzés tárgya szerinti szakembereket kíván megbízni. A munkaviszonyban történő alkalmazást nem támogatja az ajánlatkérő, azonban a megbízási szerződés keretében történő díjazásuk összege előreláthatólag meghaladja a nettó 15 millió forintot. Ebben az esetben arra van-e lehetőség, hogy a tagok díjazását külön-külön szakmacsoportonként számolja az ajánlatkérő (pl. külön az építész, a tervpályázat tárgyát képező szakmai, jogi, pénzügyi szakértelem mellett)? Ugyanis a projekt nagyságára tekintettel több azonos végzettségű tag lesz (pl. 4 fő építész, 3 fő múzeumszakmai). Amennyiben nem lehetséges, úgy a munkaviszonyban történő foglalkoztatáson kívül milyen jogszerű megoldás alkalmazható ebben az esetben?

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk felállítani egy dinamikus beszerzési rendszert 3 évre. Van arra lehetőség, hogy valamiféle együttműködési megállapodást kössünk a rendszerbe felvett részvételre jelentkezőkkel, amelyben vállalják, hogy a dinamikus beszerzési rendszer szabályait a 3 év alatt betartják?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban közösen tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő a szerződéskötéshez minden konzorciumi tagra átláthatósági nyilatkozatot kér csatolni külön-külön aláírva. Miért nem teheti meg a konzorciumvezető az átláthatósági nyilatkozatot egyben, mindenki helyett?

Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?

Kérdés: Mi az a közbeszerzési adattér? Az EKR?

Kérdés: Keretmegállapodásban a versenyújranyitás összegzésének kiküldésére akkor kerül sor, amikor a 357/2022. (IX. 19.) vészhelyzeti kormányrendelet már hatályba lépett. Ebben az esetben kell szerződéskötési moratóriumot alkalmazni, vagy sem?

Kérdés: Előzetes piaci konzultációt szeretnénk kezdeményezni egy orvosiműszer-beszerzést megelőzően. Kötelesek vagyunk az EKR-t használni az előzetes piaci konzultációra?

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?

Kérdés: Ha egy in-house cég nyílt közbeszerzés keretein belül nyeri el a tendert, és ennek eredményeként kötnek vele szerződést, akkor az alapján az in-house cégnek keletkezik közbeszerzési kötelezettsége, és ajánlatkérőnek fog minősülni?

Kérdés: Abban az esetben, ha az in-house cég Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontos ajánlatkérőként van bejelentkezve, tehát nemcsak azért ajánlatkérő, mert in-house Kbt. 5. § (1) bekezdés [d) pont], hanem a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont miatt egyébként is az lenne, és nyílt közbeszerzésen választják ki, akkor neki az alvállalkozók tekintetében hogyan kell eljárnia?