62 talált cikk a szerződésszerű teljesítés kifejezésre

Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?

Kérdés: Milyen formában igazolható a referencia?

Kérdés: Kérhet-e továbbra is a közszolgáltató referencialevelet?

Kérdés: Egyszerű, építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a teljesítés nem szerződésszerűen történt. (Az ajánlattevő az átadás-átvételi eljárás során a hibajegyzékben meghatározott feladatokat nem teljesítette.) Az ajánlatkérő hogyan fejezheti be leggyorsabban az építési beruházást, hogy a pályázatot – amelyből a beruházás megvalósult – időben lezárhassa?

Kérdés: Összhangban van-e a Ptk. rendelkezésével az a kitétel, hogy az ajánlatkérő a jótállás körében jogosult bármely szavatossági igényt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy a szerződésben külön kiemelte azt, hogy kicserélésre joga van?

Kérdés: A teljesítési biztosítékból lehetséges-e a kötbér- és kárigény közvetlen kielégítése az ajánlatkérő által? És bíróság erre irányuló jogerős megállapítása hiányában?

Kérdés: Hogyan értendő, hogy a számla szabályszerű benyújtása minősül a szerződésszerű teljesítésnek? Ez számunkra értelmezhetetlen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha szabályosan kiállítottuk a számlát, akkor, ha mást nem is csinálunk, teljesítettünk?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?

Kérdés: Mit lehet tenni, ha szerződésszerű teljesítés ellenére az ajánlatkérő nem adja ki a teljesítésigazolást, mely a számlakiállítás feltétele?

Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a Kbt. 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat! A jelenlegi szöveget megállapító 2010. évi LXXXVIII. törvény 73. §-ához fűzött indoklás szerint ugyanis "A Kbt. 304. §-ának a törvénnyel megállapított (1) bekezdése egyértelművé kívánja tenni, hogy közösen ajánlatot tevők közül az összes közvetlenül az ajánlatkérővel kerül szerződéses kapcsolatba." Ez vajon azt jelenti, hogy a nyertes közös ajánlattevők a tender eredményeként megkötésre kerülő szerződésben mindannyian kötelezően szerződő felekké válnak? Nem járható út például, hogy az egyikük – mint fővállalkozó – egymaga köt szerződést a teljes feladatra, és alvállalkozóként nevesítve a többieket, egyetemleges felelősséget előírva, a kapcsolattartás és a számlázás rendjét a Kbt. követelményei szerint szabályozva teljesítik a szerződést?