1833 cikk rendezése:
31. cikk / 1833 Uniós eljárásrend alkalmazása
Kérdés: Egy nemzeti értékhatárt elérő, de uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás megindítható-e uniós eljárásrendben, vagy ebben az esetben kizárólag nemzeti eljárásrend választható?
32. cikk / 1833 Kivételi kör nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
33. cikk / 1833 Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén
Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
34. cikk / 1833 Számlakifizetés építési beruházás esetén
Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
35. cikk / 1833 Nyomdai szolgáltatás részekre bontása
Kérdés: Egy múzeum negyedévente jelentet meg tudományos folyóiratot, amely árusításából bevétele keletkezik, és évente 1 alkalommal, mint kötelező intézményi feladat, egyéb irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajzi és természettudományi tanulmányokat tartalmazó évkönyvet állít össze, amelynek terjesztéséből bevétele nem keletkezik. Jogszerűen részekre bontható-e a nyomdai nyomtatási szolgáltatás beszerzése a két „termék” (folyóirat és évkönyv) vonatkozásában? Illetve a múzeum részéről felmerülő további papíralapú nyomdai szolgáltatás (pl. egyéb kiadványok, magazinok, belépőjegyek) értékét bele kell-e számolni a tárgyi szolgáltatás beszerzésének becsült értékébe?
36. cikk / 1833 Informatikai beszerzések részekre bontása
Kérdés: Egy múzeumnak vannak a napi irodai feladatellátásához kapcsolódóan informatikai hardvereszköz-igényei és egyéb, a rendezett/szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan felmerülő informatikai hardvereszköz-igényei is. Jogszerűen részekre bontható-e a saját irodai felhasználásra szánt informatikai hardvereszközök és a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközök beszerzése? A különböző témájú kiállításokhoz szükséges informatikai hardvereszközök beszerzésének becsült értékét egybe kell-e számolni?
37. cikk / 1833 Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele
Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
38. cikk / 1833 Részteljesítés referenciaigazolás során
Kérdés: Még folyamatban levő szerződés esetén mi tekinthető részteljesítésnek a referencia igazolása során?
39. cikk / 1833 Versenykorlátozó előírás
Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
40. cikk / 1833 Gyártó- és termékmeghatározás
Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
