2023 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?

Kérdés: Alanyi jogon ajánlatkérő-e a 100 százalékos magánalapítvány, amely kizárólag a működéséhez kap állami normatív támogatást – figyelemmel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) és j) pontjaira, vagy ebben az esetben is a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni?

Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?

Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?

Kérdés: A Kbt. alvállalkozókkal, harmadik személyekkel kapcsolatos szabályozása mindig is kedvenc témám, az ajánlattevők mindenféle kombinációkkal elő tudnak állni e körben. Ezért is kísérem élénk figyelemmel a kapcsolódó kiadványokban az összes erre vonatkozó állásfoglalást. A Közbeszerzési Levelek már többször foglalkozott a kérdéssel, de a mai válaszuk (1271. számú kérdésre adott válasz) elgondolkodtatott. Azt vettem ki belőle, hogy harmadik személy mindenki, aki nem minősül a Kbt. szerint alvállalkozónak, és a teljesítésben részt vesz, akár meglévő szerződés alapján is. Nem csak az minősül harmadik személynek, aki nem alvállalkozó, és most akarok a közbeszerzés részére szerződni vele?

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?

Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában van-e lehetőség – a részvételi jelentkezésben feltüntetett alvállalkozón kívül – új (10 százalék feletti) alvállalkozó szerepeltetésére az ajánlattevő ajánlatában – természetesen az új alvállalkozónak a részvételi és ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett?

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?