Egybeszámítás eltérő rezsimbe tartozó beszerzéseknél

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 40. § (2) bekezdésénekalapulvételével – amely szerint a becsült érték kiszámítása során mindazonárubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kellszámítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szankció alóli mentesülés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Én egy jól működő cégnél dolgozom. Sajnos volt egy építésvezetőnk, aki nem tartotta be a szabályokat a munkaterületen, emiatt az OMMF megbüntetett minket (az illetékest már régen elküldtük). De ez nem elég, még a Kbt. is ellehetetleníti a cég működését – mivel cégünk szinte csak közbeszerzési pályázatokon keresztül jutott munkához –, így az elkövetkezendő öt évben összes kollégámmal valószínűleg munkanélküliek leszünk. Kérdésem arra irányulna, hogy van-e valamiféle lehetőség arra, hogy ne legyen a cégünk feketelistán – főleg hogyha a büntetés kifizetésre kerül –, és tovább tudjunk dolgozni? Szükség van a szankciókra, büntetésekre, de ez véleményünk szerint nem szabadna, hogy arra irányuljon, hogy egy jól felfuttatott cég a büntetés 5 éve alatt teljesen tönkremenjen. Ha más lehetőség nincs, aláírásgyűjtést tervezünk. Van-e a helyzetre valamilyen megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja a foglalkoztatásiszabályok megsértésével kapcsolatos kizáró okot fogalmazza meg. Fontos eleme arendelkezésnek, hogy olyan jogszabálysértést kell elkövetnie a cégnek, amely afoglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati dokumentáció egy részének visszaszolgáltatási kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta a felhívásban, hogy az ajánlattevő köteles a kiadott kiviteli terveket hiánytalanul, az ajánlatával egyidejűleg visszaszolgáltatni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. A kiviteli tervek az ajánlati dokumentáció részét képezik, amit a cégünk megvásárolt. Jogosan számláznánk le (vissza) a kérdés szerinti esetben a dokumentáció árát?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlatkérő kérdésben szereplőkikötését nem lehet jogszerűnek tekinteni. A Kbt. 54. § (5) és (6) bekezdései rendelkeznek adokumentáció ellenértékéről és a dokumentáció visszaszolgáltatásáról akövetkezők szerint. A dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus aukció

Kérdés: Az elektronikus aukcióról milyen információt tudnak nekünk adni, hiszen a Kbt. szerint már működnie kellene, és ajánlattevőként szeretnénk minél hamarabb alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus aukció egyelőre még nem alkalmazhatóközbeszerzési környezetben, azonban a GKM és a MEH már előkészítette azt ajogszabálytervezetet, amely nem csak az elektronikus aukcióról, vagy ahogyan aközbeszerzésben használni fogjuk, elektronikus árlejtésről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címke:

Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lebonyolítása,így különösen:– az építési beruházás előkészítése, szükség szerintelőtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatóságitanulmány) készíttetése;– ahol ezt külön jogszabály kötelezővé teszi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Jogorvoslat hivatalból

Kérdés: Ha a hirdetmény jogsértő – például nem tartalmazza a Kbt. szerinti elemeket, a dokumentáció részét képező szerződés(tervezet) semmis stb. –, a Közbeszerzések Tanácsa minden ügyben eljár? A gyakorlat mit mutat, indul eljárás hivatalból, illetve a Kbt. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései között meghatározott szervek indítványára?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő ügyekben nem aKözbeszerzések Tanácsa jár el, hanem a Tanács mellett működő KözbeszerzésiDöntőbizottság. A Döntőbizottság előtt mind kérelemre, mind hivatalból indulhatjogorvoslati eljárás. Hivatalból indíthat például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötési időpont meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. rendelkezései szerint az eredményhirdetéstől a szerződéskötésig minimum 8 nap, maximum 30 nap telhet el. Egyszerű eljárásban nem kötelező az eredményhirdetés, akkor maximum mely időpontra tolható ki a szerződés megkötése?
Részlet a válaszából: […] ...a döntéshozódöntését követően elkészített összegzés időpontjához tudjuk viszonyítani, ésinnen kell számítani a 30 napos időintervallumot egyszerű eljárás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] ...út- és járdaszakasz"kikerült" a szerződésből, és a módosított szerződés 2003-ban teljesült is.Arra a kérdésre, hogy a mostanra tervezett három ingatlan előtti út- ésjárdaépítés a korábbi útépítéssel egy beruházást képez-e, avagy sem, nemegyszerű a válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezetés "beszerzése" közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2006-ban módosították a gazdasági társaságokról szóló törvényt (Gt.). A módosításban kimondták, hogy gazdasági társaság ügyvezetését nem lehet munkaviszonyban ellátni, csak a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban. A törvényt a lejáró munkaszerződésekre és az új szerződésekre kell alkalmazni. A Gt. említett módosítása a közbeszerzési ajánlatkérők számára azt jelenti, hogy mindazok az ajánlatkérők, akik gazdasági társaság formában működnek, kénytelenek az ügyvezetést (igazgatóságot) közbeszerzési eljárás keretében "beszerezni" – tekintettel arra, hogy a Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti kitétel így már nem áll fenn. Kérdésem: Lehetséges-e ebben a vonatkozásban valamely kivételi kör alkalmazása, és ha igen, melyik az, illetve az említett esetben van-e törvényi lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására? Ha nem, szükségesnek és lehetségesnek látják-e a törvénymódosítást?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárás általánosalkalmazhatóságát sem tudjuk ajánlani, hiszen mindegyik esetkört mindig akonkrétan megkötni tervezett szerződés tekintetében kell vizsgálni. Ugyanakkorúgy tudjuk, hogy a Gt. hivatkozott rendelkezésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
71
72
73
…
100