996 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?

Kérdés: Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?

Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: – falak tapétázása, – tapéta festése, – ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, – parkettázás, – parketta csiszolása és lakkozása, – fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?

Kérdés: Tervezi-e a Döntőbizottság úgynevezett "jogegységi döntések" közzétételét? (Ezzel ugyanis nagymértékben segítené a jogalkalmazók eligazodását a kényes kérdések esetében, és csökkentené a Döntőbizottság "ad hoc" jellegű döntéseinek – sokszor jogos – bírálatát.)

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?