676 talált cikk az Unió kifejezésre

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési törvényben szerepelnek védett foglalkoztatók részére fenntartott beszerzések. Melyek ezek, és mely foglalkoztatók minősülnek ilyen foglalkoztatóknak?

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e a Kbt. 173. §-ának (1) bekezdését, amennyiben úgy gondoljuk, hogy egy közszolgáltató ajánlatkérő olyan beszerzése vonatkozásában – amely kapcsán egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni – nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyben a közszolgáltató olyan külföldi (EU-s székhelyű) szervezettől szerez be, amely a közszolgáltatóban, illetve amelyben a közszolgáltató meghatározó befolyással bír?

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?

Kérdés: Az ajánlattételi felhívásban mely fejezet szerinti eljárást kell beikszelni, ha az értékhatár eléri az uniós rezsimet? (A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívásoknál volt példa arra, hogy mind a negyedik, mind a hatodik fejezet be volt ikszelve.)

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy előfordulhat-e az, hogy én feladok jóhiszeműen egy hirdetményt egy uniós eljárás esetén – mondjuk visszavonásra –, kiértesítem ugyanakkor a potenciális és ismert ajánlattevőket, és mégsem tudom visszavonni, mert a szerkesztőbizottság a kétnapos ellenőrzés miatt hibát talál benne vagy visszaküldi hiánypótlásra, és akkor elvileg már nem adta fel az ajánlattételi határidő lejártáig ezt a hirdetményt. Nem sérül-e ezzel az ajánlatkérő jogosultsága arra, hogy visszavonhatja a hirdetményt, hogyha ez a tőle független szerkesztőbizottságtól mégis függ?

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?

Kérdés: Lehet-e alkalmassági feltétel az, hogy az ajánlattevő feleljen meg az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek, amely érvényes tervezésre és kivitelezésre is (kivitelezésre irányuló munkánál)?

Kérdés: A kérdésünk roma munkavállalók alkalmazásának kötelezettségével kapcsolatos, figyelemmel a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód szabályára. Konkrétan: az európai uniós humán erőforrás operatív programok (hefop) keretében kötendő szerződés a támogatás nyújtásának feltételeként írja elő, hogy az ajánlatkérő a szolgáltatás igénybevételekor köteles minimum 10 százalékban roma származású munkavállalókat igénybe venni. Figyelemmel a Kbt. kogens szabályaira, egyáltalán jogszerűen megköthető-e egy ilyen támogatási szerződés, és ha igen, hogyan írható elő ez a kitétel jogszerűen az ajánlati felhívásban?

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?