Többes – 10 százalék alatti – alvállalkozás és erőforrás- szervezetként belépés egy eljárásban

Kérdés: Ugyanabban az eljárásban lehetek-e két ajánlattevő 10 százalék alatti alvállalkozója és emellett egy harmadik ajánlattevő vonatkozásában erőforrás-szervezet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. többször módosított 70. §-ának (4) bekezdése akövetkezők szerint szól: az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban -részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Negatív mérleg – automatikus alkalmatlanság?

Kérdés: Miért nem indulhat a tenderek többségén – illetve szinte mindegyikén – az a vállalkozás, amelynek mérlege negatív? Hol zárja ki a pályázatból ezt a vállalkozást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […]

A gyakorlat a minősített ajánlattevői rendszer sajátos gyakorlatából adódik, mely eleve kizárja a negatív mérleggel rendelkező ajánlattevőket. A Kbt.-ből ez az előírás azonban semmilyen szempontból nem következik.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...90 M Ft-ot elérő vagymeghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azokközbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal akiírók és lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Vállalkozások minősítése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, sem más módon – Kbt. 12. § (1)–(3) bekezdések.]Hétköznapi értelemben alkalmazzák továbbá a minősítést avállalkozás kis- és középvállalkozás szerinti besorolásáról szóló nyilatkozatesetében is. Ennek értelmében az ajánlatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009 Korm.rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdésb) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges azépítési szerződéshez. A 17. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során ajogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztesvállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőneka köztes vállalkozásban, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Jogszabályi hierarchia

Kérdés: A pénzügyi alkalmasság körében a Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné azt, hogy az újonnan alakult vállalkozások csak a működésük idejére vonatkozó beszámolókat nyújtsák be, és annak adatai alapján alkalmasak legyenek pénzügyileg akkor is, ha egyébként a felhívás a működésnél hosszabb időre visszamenőleg kéri az alkalmasság igazolását. A kormányrendelet viszont ezt most lehetővé teszi. Hogy értelmezhető ez az eltérés a jogszabályi hierarchiára is tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem könnyíti meg a jogalkalmazást,amennyiben a jogszabályi hierarchia különböző szintjein álló jogszabályokeltérést, sőt bizonyos esetekben ellentmondást mutatnak. Jelen esetben azt ajogalkalmazási szabályt kell figyelembe venni, hogy kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Elmaradt munkákkal kapcsolatos igényérvényesítés

Kérdés: Az ajánlati felhívás mintaköltségvetése szerint a felújítási munkákra 435 tétel anyag- és munkadíját fix áron kellett meghatározni a keretmegállapodás mellékletét képező tételes költségvetésben. A keretszerződés szerint 2009. július 1.-2010. december 31-ig ezeket az árakat kell alkalmazni. 2009. december 1-jéig mindösszesen mintegy nettó 3 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés megkötésére került sor a keretmegállapodáson belül. Kérdésünk az elmondottakkal kapcsolatban: az időarányosan elmaradt munkák hasznát a vállalkozó tudja-e érvényesíteni, tekintettel arra, hogy ugyanazon áron végzett munkák haszna az árkockázat miatt 2009. és 2010. évben nem lehet ugyanannyi?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás esetében nincs lehetőség az árnövelésére, azaz például az inflációs kockázat beépítésére.A Kbt. 136/C. §-ának (4) bekezdése értelmében akeretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban,az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához

Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlásbanrögzített minimális építőipari rezsióradíjat. Az építőipari minimálisrezsióradíj évente kerül aktualizálásra. A vállalkozások 2008. évi tényadataitalapul véve kidolgozásra került a minimális építőipari rezsióradíj, mely azelső lépés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során ajogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztesvállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyássalrendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
19
20
21
32