Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Integritás Hatóság bírságolása

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet a válaszából: […] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) rendelkezik az Integritás Hatóságról és annak feladatköréről. Az Integritás Hatóság egyrészt elemző és javaslattevő feladatokat (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Működési hiba az EKR-ben

Kérdés: Amennyiben működési hiba történik, de ez nem lesz egyértelmű azonnal, hiszen az ajánlattevőnek vizsgálatot kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnél, hogyan tudja meg az ajánlattevő, hogy például a hiánypótlást benyújthatja-e még?
Részlet a válaszából: […] Az üzemeltető saját honlapján közzétételre kerülnek a működési hibák is, melyet az ajánlattevőnek kell ellenőriznie, melyet a 424/2017 Korm. rendelet szabályoz az alábbiak szerint.„22. § (3) * Működési hiba az EKR üzemeltetője által megállapított és az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodással kapcsolatos különböző megközelítések létezése egy szabályozási változásra vezethetőek vissza.A keretmegállapodást a 2004/18/EK irányelv vezette be. Az irányelv az "Eljárások" című fejezetben sorolja fel a keretmegállapodást, illetve már a dinamikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Iratbetekintés nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés során keletkező jegyzőkönyv eljuttatására nincs protokoll. A Kbt. az iratbetekintéssel kapcsolatos kommunikációt ki is vonja a kötelezően elektronikus kommunikációs szabályok alól, amikor a 41. §-ban kitér arra, hogy mire szükséges elektronikus út...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Szakmai tapasztalat mint értékelési szempont árubeszerzés esetén

Kérdés: Árubeszerzés esetén a szakember szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 76. § tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket az értékelési szempontok kiválasztása során figyelembe kell venni. A közbeszerzési végrehajtási rendeletek, illetve az ágazatszakmai jogszabályok tartalmazhatnak további előírásokat [pl. a gyógyszerek és orvostechnikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kapacitást nyújtó tevékenységének bővítése

Kérdés: A kapacitást biztosító szervezet elég jó árat ajánlott, ezért be szeretnénk vonni, nem csak abba a tevékenységbe, amelyben segített. Megteheti ezt az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezet bevonásának kötelezettsége egyben lehetőség is az ajánlattevő számára. Mivel a szaktudás és szakmai tapasztalat érvényesülését biztosítani kell referencia esetében, vagy az adott rész teljesítését a kapacitást biztosítóra kell bízni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Üvegkapu alvállalkozó esetén

Kérdés: Az Üvegkapu kizárólag a Kbt. szerinti alvállalkozókra vonatkozik, azaz csak azokra, akiket az ajánlatban megneveztünk, illetve a szerződéskötéskor, a szerződés teljesítése során alvállalkozóként megjelöltünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 3. §-ában található értelmező rendelkezések 2. pontja szerinti alvállalkozó fogalom a közbeszerzési szabályozási környezetben alkalmazandó. A Kbt. és annak végrehajtási rendeletei tartalmaznak rendelkezéseket alvállalkozókkal összefüggésben, ilyen rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
1
2
3
…
11