Indikatív ajánlat

Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a keretérték meghatározása csak annyiban releváns, hogy biztosan lefedje az ajánlatkérő által későbbiekben meghatározott igényeket. Hiszen az ajánlatkérő olyan nagy értéket kell, hogy meghatározzon a keretmegállapodás értékeként, mely valódi igényének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Alvállalkozói státusz időbelisége

Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt esetben a munkavállaló szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt igazolna, ezért tárgyalni kell a kapacitást biztosító szervezetként való megjelölés kérdéskörét is az alvállalkozói státusz értékelése mellett.A Kbt. fogalmi rendszerében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Alvállalkozó és DBR

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben elnyert szerződés teljesítésébe alvállalkozóként bevonhatunk egy olyan vállalkozást, amelyről kiderült, hogy szerepel a dinamikus rendszerbe felvett ajánlattevők jegyzékén?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályozás nagy hangsúlyt fektet a verseny tisztaságának érvényre juttatására. A verseny tisztaságához kapcsolódó rendelkezés a többes megjelenés tilalma, amely azt szabályozza, hogy egy adott gazdasági szereplő milyen szerepkört tölthet be egyidejűleg egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság részéről történő szerződésmódosításról, bár közbeszerzési szerződések esetében a joggyakorlat kevéssé ismer jogeseteket. A Ptk. 6:192. § (1) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kérheti a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Hiányzó űrlap pótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A kérdés két témakört érint, az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó szabályozást és a közbeszerzési dokumentumok módosítását.A Kbt. 41/A. §-a rendelkezik az elektronikus közbeszerzések során az űrlapok alkalmazásának kötelezettségéről. A Kbt. 41/A. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Árindokolás jogszerűtlensége

Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
Részlet a válaszából: […] ...a rendszert, hogy az ajánlatkérő mit vizsgálhat és mire kérdezhet rá, a módosítás jelentősen tágította az ajánlatkérői lehetőségeket. 2025. március 1-jét megelőző rendelkezések alapján az ajánlatkérő kizárólag értékelési szempontként figyelembe vett árat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Nem szerződésszerű teljesítés

Kérdés: Az ajánlatkérő elfogadta egy nyertes ajánlattevő szerződését, kötbért nem érvényesített annak ellenére, hogy késés is történt, továbbá több esetben a szállítást „ismételni” kellett, mivel nem megfelelő terméket sikerült szállítani, továbbá olyan sérülésekkel érkeztek a termékek, melyek eredményeként azokat újra kellett volna sterilizálni. Hasonló esetben a kötbér figyelembe nem vétele mit eredményez? Milyen jogsértés valósul meg abban az esetben a közbeszerzésben, amikor a teljes ellenszolgáltatás kifizetésével egyidejűleg a „szerződésszerű teljesítésről szóló” referencia is kibocsátásra kerül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő annak ellenére fizetett és kibocsátotta a szerződésszerű teljesítésről szóló nyilatkozatot, hogy az nem felelt meg a valóságnak. Az alábbiakban a büntetőjogi következményeket nem érintve kifejezetten a közbeszerzéssel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok az alábbiak szerint szól:„Kbt. 75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] ...szabott ki a Döntőbizottság, a Kbt. 165. § (7b) pontja szerinti bírság mértékénél ugyanakkor figyelembe vette a szerződéses értéket.”A döntés tehát a Kúria fent jelzett ítélete alapján arra enged következtetni, hogy a jogorvoslati fórum úgy véli, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Felolvasólap mint űrlap

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felolvasólap alapjául szolgáló részletes árjegyzéket is kér, azt is a felolvasólap részeként köteles létrehozni az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az alábbiak szerint rendelkezik a felolvasólap létrehozásáról:„11. § (1) Az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
1
2
3
363