Alvállalkozó megváltoztatása

Kérdés: Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. § (5)–(6) bekezdései alapján az összegezés megküldését követően a nyertes ajánlattevő és az összegezésben megjelölt második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűsége több tényező függvénye.Elsőként a szerződés tartalma az irányadó annak eldöntésében, hogy az ajánlatkérő jogosult-e, és ha igen, akkor hogyan és milyen feltételekkel jogosult a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Fedezet nyilvánossága

Kérdés: Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. az ismertetés lehetőségét adja meg az ajánlatkérőnek a bontást követően, amennyiben úgy dönt. Egyébként az EKR-ben az irányadó adatot rögzíteni kell, melyről nem feltétlenül szerez az ajánlattevő tudomást. Erre vonatkozik a Kbt. 68. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Párhuzamos eljárások indítása

Kérdés: Két párhuzamos eljárást indított az ajánlatkérő azonos tárgyban, átfedésben. A felhívás további információra vonatkozó részében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy egyes részeket a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánítja, amennyiben a másik EKR azonosító számú eljárás eredményes lezárását követően a szerződések megkötésre kerülnek. Azaz erre hivatkozva nem fog szerződést kötni az ajánlatkérő, mivel a másik eljárás eredményes volt. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint ugyan nem erre az esetre találták ki, de valójában nem jogszerűtlen a feltételes eljárás ilyen módon történő alkalmazása. Az ajánlatkérő megfelelő gondossággal kívánt eljárni, és bebiztosítani magát, hogy biztosan szerződést tudjon kötni, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Bíróság 2025. június 5-én hozott, rendkívül friss ítéletét megalapozó (C-82/24. sz. Veolia ügy) kérelmet egy vállalkozói konzorcium nyújtotta be a Czajka szennyvíztisztító telep (Lengyelország) korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] A jogkérdés ebben az esetben az, hogy az egyébként nem közjogi szervezet, amennyiben egy adott beszerzési tárgy vonatkozásában többségi részben támogatásból valósul meg, mely támogatás (esetünkben szponzoráció) olyan ajánlatkérőktől származik, melyek klasszikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Kiegészítő tájékoztatás visszavonása

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk szolgáltatásbeszerzésre. Az ajánlatok felbontása megtörtént, a bírálati szakaszban észleltük, hogy az eljárásban nyújtott kiegészítő tájékoztatások tartalma a szolgáltatásnyújtási elvárások tekintetében részben eltértek egymástól. Van-e lehetőségünk a hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonására, vagy figyelmen kívül hagyására?
Részlet a válaszából: […] A hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonása, megítélésünk szerint, közbeszerzési dokumentum módosításának minősülne jelen esetben, emiatt az erre vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket kell figyelembe venni.A közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogorvoslati kérelem jogalapja

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés d) pontja alapján jogsértést állapít meg. Ez esetben alkalmazhatja a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények valamelyikét.Kbt. „165. § (3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,a) a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] Jogutódlás esetén a Kbt. 139. § vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A 139. § (3) bekezdése rendelkezik a kérdés szerinti esetről. A rendelkezés maga eléggé szűkszavú, mindösszesen azt tartalmazza, hogy „az ajánlatkérőként szerződő fél személyében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Ajánlatkészítés költsége

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított májusban. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát is. A harmadik módosítással, pár nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást. Jogszerű ez így? Már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését kérhetjük az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket.”A hivatkozott rendelkezés szerint az eljárás visszavonásáról szóló hirdetményt közzé kell tenni az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.
1
2
3
365