Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszából: […] ...lépcső közrefogja az értékelési sorrend felállítását. Fordított bírálat esetén az értékelés megelőzi a bírálati cselekményeket.A bírálat kétlépcsős jellege kifejezetten a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódik, semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Elrontott számítási hiba javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a számítási hiba javítására vonatkozó eljárási cselekményt kiemeli a többi hiánypótlási eljárási cselekmény közül, és a fejezetcímben is külön eljárási cselekményként jelöli.A Kbt. 71. § (5) bekezdése alapján, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Bérlet és lízing

Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.A fentiek alapján tehát a fénymásoló gép vásárlása esetén az ajánlatkérő a fénymásoló gép tulajdonjogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Verseny generálása

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Kbt. 58. §-a rögzíti. Az 58. § (2) bekezdése szerint a műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Hiánypótlás nem teljesítése az EKR-ben

Kérdés: Az eljárás során a hiánypótlás benyújtásra került az EKR-ben, azonban az egyik dokumentumot az ajánlattevő nem csatolta, helyette egy igazolást nyújtott be, kétszer. Az ajánlatkérő is látja, hogy hiba történt. Van-e lehetőség újra hiánypótolni akár úgy, hogy egyéb kommunikáció keretében csatolja az érintett dokumentumot az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás egyértelműen nem teljesült, a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól nem állapít meg eltérő szabályokat hasonló esetben. Azaz a jogkérdést hiánypótlási kérdésként kell kezelni, ami azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...semmissége további újabb vitás kérdéseket nyitna meg.A szerződés megkötésére vonatkozóan a Kbt. tartalmaz kötelező rendelkezéseket. A Kbt. 131. § (5) bekezdése alapján az árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződést harminc napon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Tárgyalás tartalmának meghatározása

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben a tárgyalásos eljárás szabályai szerint jár el, de nem korlátozza, hogy milyen tárgyban lehet tárgyalni. Ennek ellenére a tárgyalás során elutasítja a szerződés tartalmának módosítására vonatkozó javaslatokat. Jogszerűen teszi ezt?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás tartalmának meghatározása nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő mindenképpen módosít a feltételeken, hanem csupán azt jelenti, hogy a témát (például műszaki tartalom, szerződéses tartalom) tárgyalás tárgyaként elfogadja. Amennyiben egyes szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Műszaki-funkcionális egység kérdése időben egymástól elváló építési beruházások esetén

Kérdés: Önkormányzati közösségi létesítmény kialakítására nyertünk el pályázati forrást 2021-ben. A beruházás megvalósítására közbeszerzési eljárásban, építési beruházás tárgyában kötöttünk vállalkozási szerződést 296 millió Ft értékben. A beruházás megvalósult, a létesítmény 2024. augusztusban került átadásra. A pályázati forrás szűkössége miatt, a kialakított épületben „üresen” hagytuk azt a helyiségcsoportot, ahol most hűtőkamrát alakítanánk ki saját forrás felhasználásával, 5,5 millió Ft értékben. Közbeszerzési szakértőnk szerint erre is közbeszerzésben kell szerződést kötnünk, mert az eredeti építészeti tervekben szerepelt, a hűtőkamra kialakítása építési beruházásnak minősül, és 2022-ben forráshiány miatt maradt el a megvalósítása. Mi úgy gondoljuk, hogy miután az eredeti beruházás szerződése már teljesült, és ezt a beruházást saját forrásból valósítjuk meg, továbbá a szerződés értéke sem éri el a közbeszerzési értékhatárt, közvetlenül szerződhetünk. Mi lenne a jogszerű megoldás?
Részlet a válaszából: […] Miután nem teljesen ismerjük a beruházás műszaki hátterét és dokumentációját, a kérdés szerinti információkra alapozva tudjuk a kérdést megválaszolni.A Kbt. 17. § (5) bekezdése alapján az építési beruházás becsült értékét úgy kell megállapítani, hogy a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet a válaszából: […] A 4899. számú kérdésben foglalt tényállás és az arra adott válasz eltér a jelen kérdésben hivatkozott értelmezéstől és a kérdésben foglalt tényállástól. A 4899. válasz lényege kettős volt.Egyrészt közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők közül kiválni csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Új műszaki táblázat bekérése az értékelési szakaszban

Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési dokumentumok megfelelő tartalommal történő előkészítése, azaz többek között annak biztosítása, hogy az ajánlattevők megfelelő tartalommal nyújthassák be ajánlataikat, az ajánlatkérő felelősségi körébe tartozik. Az ajánlat benyújtására és az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
1
2
3
361