Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] Jogutódlás esetén a Kbt. 139. § vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A 139. § (3) bekezdése rendelkezik a kérdés szerinti esetről. A rendelkezés maga eléggé szűkszavú, mindösszesen azt tartalmazza, hogy „az ajánlatkérőként szerződő fél személyében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Építményi jog értelmezése

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződéseknél (koncessziójogosult, ajánlatkérő, finanszírozó intézmény) nyerhet értelmet, hiszen elképzelhető, hogy a pénzügyi szolgáltató azáltal, hogy az építményi jogot is megterheli zálogjoggal, biztosabbnak érzi pozícióját. Elvileg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?
Részlet a válaszából: […] ...képes személy – ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Bérlet és lízing

Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
Részlet a válaszából: […] ...időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.A Ptk. 6:409. §-a alapján pénzügyi lízingszerződésnek azt nevezzük, amikor a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog határozott időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Biztosíték módosítása szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező az ajánlattevő részéről.A biztosítéknyújtási formák tekintetében az ajánlatkérő vagy óvadékként történő befizetést, pénzügyi intézmény, illetve biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosítását, biztosítási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén

Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...kerül-e sor.A kérdésben felvázolt esetben az ajánlatkérő útfelújításokat akar megvalósítani, csak az azok fedezetét biztosító pénzügyi forrás különböző. Az egyes útfelújítások esetében is a fenti szempontokat szükséges megvizsgálni.Fontos kiemelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az említett informatikai rendszer használhatatlan lett volna, és az adóhatóság nem tudta volna megfelelően ellátni a feladatát. Ezenkívül pénzügyileg nem lenne észszerű a cseh adóhatóság számára új informatikai rendszer beszerzésére irányuló közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Részteljesítés referenciaigazolás során

Kérdés: Még folyamatban levő szerződés esetén mi tekinthető részteljesítésnek a referencia igazolása során?
Részlet a válaszából: […] ...hogy részteljesítés történt. Elengedhetetlen az is, hogy a részteljesítés elfogadásáról a megrendelő külön nyilatkozzon, és külön pénzügyi fizetési kötelezettség is kapcsolódjon hozzá.Folyamatban levő szerződés esetén a 21/A. § szerinti részteljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pénzügyi alkalmassági követelmény

Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, hogy az adott közbeszerzési eljárásban történő részvételhez kapcsolódó alkalmassági követelményrendszerre is vonatkoznak az alapelvi előírások, azaz, hogy azok ne legyenek versenykorlátozók, és a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...legyen maga a gyártó is, mivel alapvető fontosságú feladatokat végez. Tehát a KEF-előírás eleve kizárja az alkalmazást, hiszen az EU pénzügyi érdekei ellen hathat a szabály alkalmazása, ez azonban nem jelenti azt, hogy mint közbeszerzési szabály, nem EU-s forrás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
1
2
3
46