Kizáró oki nyilatkozat

Kérdés: Tiltja-e bármi, hogy olyan közjegyzői nyilatkozatot készítsek, ami általános értelemben hivatkozik a Kbt. 62. §-ára és a 63. §-ára?
Részlet a válaszából: […] szükséges az ajánlatkérőnek elektronikus adatbázist vizsgálnia, és milyen esetben nyilatkozatot kérnie. Mivel a hivatkozások gyakran sokszínűek, és az ajánlatkérők más-más űrlapot készítenek az ajánlattevők számára, így álláspontunk szerint nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő duplikálja az igazolást, és olyan kizáró okok vonatkozásában is nyilatkozzon, melyeket egyébként az ajánlatkérő nyilvános adatbázisokból vizsgál.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Alternatív ajánlattétel keretmegállapodás során

Kérdés: Lehet-e azonos terméket különböző áron megajánlani azonos keretmegállapodásos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] (többváltozatú) ajánlattétel lehetőségét. A kérelmező arra hivatkozott, hogy alternatív ajánlattétel akkor valósul meg, ha az egymással versengő ajánlatok árukat és műszaki tartalmukat tekintve is eltérők, de az, hogy az ajánlatok műszaki tartalmuk tekintetében eltérnek, nem volt értelmezhető a jogorvoslati fórum számára.Az érintett keretmegállapodás vonatkozásában a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező alternatív (többváltozatú) ajánlatot tett, amikor azonos termékeket érintően eltérő árakat közölt. Az ajánlatnak ugyanis egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, az árak a fentiekben levezetett módon nemcsak az ajánlatok sorrendjére, hanem a keretmegállapodás teljesítése során is szerepet játszanak. A jogorvoslati fórum szerint az alternatív, többváltozatú ajánlattétel torzító hatással bírt az értékelés alá eső ajánlati árra, mert ugyanazon termék esetében az ajánlati ár a fentiekben leírtak alapján a több készítmény átlaga alapján került figyelembevételre, továbbá az is kijelenthető, hogy a többváltozatú ajánlattétel versenytorzító hatást fog kifejteni a keretmegállapodás teljesítése során."A Kbt. 84. § (2) bekezdése alapján a kérelmező jelen esetben kötve van az ajánlatához, ezzel együtt ő maga is úgy nyilatkozott a jogorvoslati eljárás során, hogy valamennyi ajánlati ára tekintetében beállt az ajánlati kötöttsége, a keretmegállapodásban tehát valamennyi ajánlati árát szerepeltetnie kell." A Döntőbizottság szerint "nem az okozza a problémát, hogy technikailag, illetve a keretmegállapodás előre rögzített szabályai alapján képes-e vagy sem a kérelmező azonos termékeit többféle ajánlati árral feltüntetni ott, ahol a későbbi beszerzők kiválasztják[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Információhoz jutás iratbetekintés során

Kérdés: Az ajánlatkérő jogszerűtlenül megmutatta az ajánlat nagy részét az iratbetekintés során. Természetesen a versenytárs talált benne hibát, jelenleg jogorvoslati eljárás van folyamatban. Ha igazoljuk, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül jutott információhoz, akkor egyáltalán köteles-e a jogorvoslati fórum vizsgálni a kérdést, vagy elutasítja, hiszen a bizonyíték jogszerűtlenül jutott az ajánlattevő tudomására?
Részlet a válaszából: […] belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges."Ha a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéshez szükséges mérték azt jelenti, hogy az ajánlattevő minden referenciát és önéletrajzot meg kíván tekinteni, és ezzel kapcsolatban konkrét jogsértéseket is felsorol, melyeket az ajánlatkérő elkövetett, úgy ha az ajánlatkérő ezeket a dokumentumokat megmutatja, nem követ el jogsértést. Még akkor sem, ha ez gyakorlatilag egy részvételi jelentkezés nagy részének az átvizsgálását jelenti. Tehát a jogorvoslati fórum várhatóan együtt fogja vizsgálni az iratbetekintés biztosításával kapcsolatos ajánlatkérői kifogást és magát az érvénytelenségi kérdést.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást nyújtó szervezet regisztrációja

Kérdés: Regisztrálhatom-e a kapacitást nyújtó szervezetet annak érdekében, hogy be tudjam vonni az eljárásba?
Részlet a válaszából: […] ajánlattevő esetében a jóváhagyás automatikus, valójában nem akadályozza meg semmi, hogy egy ajánlattevő saját kapacitást nyújtó szervezetét regisztrálja. Azonban meghatalmazás hiányában valójában álképviseleti helyzetbe kerül az ajánlattevő, hiszen nem jogszerűen regisztrálta kapacitást biztosító szervezetét. A regisztráció visszautasítása a Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése szerint nem fogja megakadályozni ebben az ajánlattevőt.A Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése a részvételre jelentkezőre, ajánlattevőre utal, míg a (6a) bekezdés a kapacitást biztosító bevonása esetében kötelező regisztrációra is, pedig valójában a kapacitást biztosító szervezet is csak abban az esetben vonható be, ha regisztrált:Korm. rendelet 6. § (6) bekezdés: "Részvételre vagy ajánlattételre csak olyan gazdasági szereplő hívható fel, amely regisztrált az EKR-ben azzal, hogy az ajánlatkérő a részvételre vagy ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőt az EKR-en kívül előzetesen felhívhatja a regisztráció megtételére."Korm. rendelet 6. § (6a) bekezdés: "Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek adatait az ajánlattétel vagy részvételre jelentkezés során az EKR-ben előzetesen rögzítette."A Korm. rendelet értelmében feltételezhető, hogy a regisztrálónak jogosultsága van mindezt megtenni, melyre a kapacitást biztosító szervezet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalási jegyzőkönyv megküldése

Kérdés: Milyen formában vagyok köteles megküldeni a jegyzőkönyvet a 424/2017. Korm. rendelet alapján? Tértivevényes levéllel, faxon vagy személyesen?
Részlet a válaszából: […] tárgyaláson részt vevőkhöz.A Korm. rendelet 20. § (10) bekezdés értelmében: "Ahol a Kbt. tárgyalási jegyzőkönyv átadását vagy megküldését írja elő, a jegyzőkönyvet az EKR-ben kell az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőknek megküldeni."Mivel az EKR-ben az adat közzététele történik, valójában a tárgyaláson részt vevők számára történő eljuttatásra utal a szabályozás, ami az adat feltöltését és hozzáférhetővé tételét jelenti,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes piaci konzultáció és EKR

Kérdés: Előzetes piaci konzultációt szeretnénk kezdeményezni egy orvosiműszer-beszerzést megelőzően. Kötelesek vagyunk az EKR-t használni az előzetes piaci konzultációra?
Részlet a válaszából: […] EKR-ben való meghirdetés csak az egyik módszer az előzetes piaci konzultáció lefolytatására. Ugyanakkor a gazdasági szereplők szélesebb körének elérése érdekében javasolt az EKR-t alkalmazni.Az ajánlatkérőnek azonban figyelembe kell vennie a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletet is, amely az elő­zetes piaci konzultáció kötelező eseteinek meghatározása mellett azt is előírja, hogy a kötelező előzetes piaci konzultációkat az EKR funkciójának használatával kell meghirdetni, amely alól csak a központi beszerző szerv által a közbeszerzési eljárások lebonyolítására használt egyéb informatikai rendszer alkalmazása lehet kivétel [1. § (3) bekezdés]. Ezért ajánlatkérőként először azt kell megvizsgálniuk, hogy a tárgyi kormányrendelet hatálya alá tartoznak-e. Az előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazása több tényezőtől függ, összetett feltételrendszert kell vizsgálni. Függ többek között a becsült érték nagyságától, a lefolytatni kívánt eljárási típustól, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok önkéntes alkalmazásától, a beszerzés CPV-kódjának főcsoportszámától, az ajánlatkérő típusától, illetve az egyajánlatos közbeszerzések arányától.Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a Miniszterelnökség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;i) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;j) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról..."A Kbt. kivételi köre egyértelműen kiemeli a fenti szerződéseket a törvény hatálya alól, ami azt jeleni, hogy a szerződésmódosítási szabályok ezekre a szerződésekre nem vonatkoznak, gondolunk itt például a Kbt. 141. § de minimis (2) bekezdésére, vagy a (4) bekezdés korlátaira a szerződés módosításának mértékével kapcsolatban. Ha azonban a felek a módosítás körében érintik a kivételi kör értelmezését, például beemelik a szerződésbe az i) és j) pontok esetében az új magántulajdonost, vagy a kontrollt éves riportolási kötelezettséggel helyettesítik mindenféle visszajelzés nélkül, úgy az in-house szerződés módosítása nyomán valójában az in-house jogalap fog "eltűnni". Ezért a teljes körű válasz érdekében szükséges finomítani a Kbt. kivételi köre vonatkozásában a nemleges választ, és felhívni a figyelmet arra, hogy csak abban a formában fogadható el a szerződésmódosítás, amennyiben az in-house feltételrendszer nem változik, és a jogalapok tartalmát a módosítás nem érinti.A kérdés második fele, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósítására kötött[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

In-house cég versenyeztetése

Kérdés: Ha egy in-house cég nyílt közbeszerzés keretein belül nyeri el a tendert, és ennek eredményeként kötnek vele szerződést, akkor az alapján az in-house cégnek keletkezik közbeszerzési kötelezettsége, és ajánlatkérőnek fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] keveredhet a második és a harmadik eset, hiszen ha egyébként ennek a cégnek van más szerződése már ajánlatkérővel, aki egyben kontrollt gyakorol a cég felett, és meghatározó befolyással is rendelkezik felette, úgy a Kbt. értelmében az adott szerződése vonatkozásában közbeszerzési kötelezettsége áll fenn.A Kbt. 5. § (1) bekezdése értelmében: "E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek: ...d) a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek..."Ez a kötelezettség az in-house jogi személy közbeszerzési kötelezettségére vonatkozik, és az ennek a keretében ellátott tevékenységre, mely jellemzően tevékenységének nagy részét lefedi. Amennyiben közbeszerzés keretében nyer el megbízást, úgy azt nem mint a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

In-house cég alvállalkozója

Kérdés: Abban az esetben, ha az in-house cég Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontos ajánlatkérőként van bejelentkezve, tehát nemcsak azért ajánlatkérő, mert in-house Kbt. 5. § (1) bekezdés [d) pont], hanem a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont miatt egyébként is az lenne, és nyílt közbeszerzésen választják ki, akkor neki az alvállalkozók tekintetében hogyan kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] valójában a Kbt. hatálya alá fog tartozni, ha egyébként a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alábbi szabályok fennállnak: "az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat visszavonása ajánlati kötöttségi időszakban

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha már beállt az ajánlati kötöttség, és mi mégis vissza szeretnénk vonni az ajánlatot, amikor az ajánlatkérő már értékel, de még nincs döntés?
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint: "A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja részvételi jelentkezését. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig vonhatja vissza."Tehát egyébként a visszavonást nem rögzíti részletesen a szabályozás, hiszen összemossa az egyes ajánlati kötöttségi időszakokat.Sőt, valójában ez az az időszak, amikor még az ajánlat visszavonása segíti is az ajánlatkérőt, hiszen egyértelművé válik, hogy például az ajánlattevő nem lesz képes a szerződés teljesítésére, így értelmetlen lenne nyertesként kihirdetni.A szabályozás azonban nem tesz különbséget az értékelés során fennálló ajánlati kötöttség és a moratórium során fennálló ajánlati kötöttség között. A Kbt. az érvénytelenséget rögzíti, tehát nevesíti az ajánlati kötöttség során történő visszavonást, ami egyedül az értékelés időszakára vonatkozhat, de egyébként ennél többet nem szól erről a jogi helyzetről.A Kbt. 73. § (6) bekezdés szerint: "Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha...a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta..."Amennyiben ajánlati biztosítékot írt elő az ajánlatkérő, az teljes mértékben az ajánlatkérőnél marad, hiszen a biztosíték maga azt biztosítja, hogy az ajánlattevő szerződést is fog az ajánlatkérővel kötni nyertesség esetében. Mivel idő előtt visszavonta ajánlatát, így a biztosítékot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
2