Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő által megtett intézkedések során. Ennek megfelelően többféle intézkedés megtétele és a megtett intézkedések folyamatos dokumentálása javasolt. Tárgyi esetben azért kell fokozott gondossággal eljárni, mert az engedélyes tervet készítő tervező már előre jelezte részvételi szándékát a kiviteli tervezésre irányuló közbeszerzési eljárásban. Az esetek nagy részében a közbeszerzési eljárás iránti érdeklődéssel, a kiegészítő tájékoztatáskéréssel, ajánlatbeadással válnak ismertté azok a gazdasági szereplők, amelyek vonatkozásában az összeférhetetlenséget vizsgálni kell. Az a körülmény, hogy az ajánlatkérő már most az információ birtokában van, véleményünk szerint többletkötelezettséget keletkeztet az ajánlatkérőő számára.Az összeférhetetlenség elsősorban az ajánlatkérő által bevont személyekkel összefüggő jogintézmény, ezért először azokra a személyekre térünk ki, amelyeket az ajánlatkérő a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba kíván bevonni, bármelyik eljárási szakaszba, bármelyik eljárási cselekménybe, folyamatba, akár döntéshozóként, akár döntés-előkészítőként.Javasolt a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személy figyelmét még a bevonás előtt dokumentáltan felhívni arra, hogy az engedélyes tervet készítő X. Kft.-vel bármilyen közvetett vagy közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel (pl. X. Kft. munkavállalója, tulajdonosa, ezek hozzátartozója, vagy más személyes kapcsolatban álló személy) ne közöljenek a közbeszerzési eljárással kapcsolatos semmilyen információt. Ennek a figyelemfelhívásnak része lehet akár egy tudomásulvételi nyilatkozat is.A kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személyek részéről a kötelező összeférhetetlenségi nyilatkozat [Kbt. 25. § (2) bekezdés] bekérésének lehet egy figyelemfelhívó része is, amelyben az engedélyes tervet készítő X. Kft.-t már nevesítve kérik be a nyilatkozatot. A nyilatkozat tartalma alapján pedig az adott személy közbeszerzési eljárásba való bevonásának mellőzése szükséges.A kiviteli terv elkészítésére irányuló közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személyek részéről bekért érdekeltségi nyilatkozatokat pedig különösen abból a szempontból szükséges dokumentáltan vizsgálni, hogy az engedélyes tervet készítő X. Kft.-vel vagy az X. Kft.-vel bármilyen közvetett vagy közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel (pl. X. Kft. munkavállalója, tulajdonosa, ezek hozzátartozója, vagy más személyes kapcsolatban álló személy) bármilyen kapcsolat fennáll-e, és amennyiben igen, akkor a közbeszerzési eljárásba való bevonás mellőzése szükséges.Az ajánlatkérő megelőzési kötelezettségei közé tartozónak gondoljuk azt is, hogy az engedélyes tervet készítő X Kft.-vel is megfelelő dokumentálásra kerüljön sor.Elsőként az ajánlatkérőnek javasolt szigorúan és élesen lehatárolni az engedélyes tervet készítő tervező feladatát, azaz célszerű a vele kötött szerződésben konkrétan és előre rendezni, hogy az ajánlatkérő a későbbiekben semmilyen közreműködést nem vár el a tervezőtől, különösen a kiviteli tervek készítésére irányuló közbeszerzési eljárással és a kiviteliterv-készítéssel (mint szerződéses szakasszal) összefüggésben. Amennyiben ugyanis az engedélyes tervet készítő X Kft.-től az ajánlatkérő bármilyen közreműködést elvár a kiviteli tervezésre irányuló közbeszerzési eljárás folyamán, vagy a szerződés teljesítése során, akkor ezzel a tervező azt is vállalja, hogy nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként.Itt szükséges megjegyeznünk, hogy ha a kiegészítő tájékoztatáskérések majdan érintik az engedélyes tervet, akkor azt az ajánlatkérőnek kell megválaszolnia; ha pedig az engedélyes tervet módosítani kell a feltett kérdések miatt, azt is az ajánlatkérőnek lesz szükséges megoldania.Az összeférhetetlenség megelőzése érdekében javasolt továbbá az elkészült engedélyes terv és mellékletei tartalmát egy tervellenőrzéssel átvizsgáltatni, amely a szakmai tartalom megfelelősége mellett arra irányul, hogy az elkészült engedélyes terv tartalma nem kedvez-e X Kft. ajánlattételének a kiviteli tervezésre, azaz tartalmában biztosítja az egyenlő elbánás, esélyegyenlőség és verseny tisztasága alapelvek érvényesülését.Javasolt átgondolni egyfajta fordított távolmaradási nyilatkozat bekérését is az engedélyes tervet készítő X Kft.-től. Bár a gyakorlatban elterjedt távolmaradási nyilatkozatban az érdekelt gazdasági szereplő arról nyilatkozik, hogy nem vesz részt részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a későbbi közbeszerzési eljárásban. De jelen esetben – mivel az ajánlatkérő már birtokában van annak az információnak, hogy az engedélyes tervet készítő X Kft. indulni kíván a kiviteli terv készítésére irányuló közbeszerzési eljárásban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszából: […] értelmében ugyanis nem lehet ajánlattevő az olyan gazdasági szereplő, akivel kapcsolatban az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött.A verseny torzításának fogalmát a Kbt. nem definiálja. Erre vonatkozóan a Tpvt.-t kell figyelembe venni. A Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, haa) egymástól nem független vállalkozások között jön létre, vagyb) a vállalkozás és az azt közösen irányító egyik vállalkozás között jön létre, és kizárólag azokon az érintett piacokon tanúsított magatartással kapcsolatos, amelyeken a közösen irányított vállalkozás működik.Megállapítható, hogy sem a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, sem a Tpvt. nem szól a hozzátartozói viszonyról, továbbá az is, hogy a Kbt. nem fűz ahhoz szankciót, ha valamely ajánlattevő nem teljesíti az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását.Önmagában tehát abból, hogy egy ajánlattevő nem nyújt be hiánypótlást, nem vonható le az a következtetés, hogy összejátszik egy másik ajánlattevővel, még akkor sem, ha ajánlati ára alacsonyabb. Önmagában a vezető tisztségviselők közötti rokoni kapcsolat sem elegendő a kizáró ok megállapításához.Ahhoz, hogy a kötelező kizáró ok megállapítható legyen, szükséges annak bizonyítéka, hogy– i) a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel– ii) az adott közbeszerzési eljárásban– iii) a verseny torzítására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] §) mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt rákényszerítik arra, hogy előrelátóan készítsék elő a kapcsolódó dokumentumokat. Az ajánlatkérők az előkészítési szakaszban gondolják át az esetleges változtatási lehetőségeket (pl. árindexálás, termékcsere), és ehhez igazítsák a szerződéses feltételeket, az ajánlattevők pedig az ajánlattételi szakaszban megfontoltan (a teljesítési szakaszra prognosztizáltan kockázatmérlegeléssel) állítsák össze az ajánlatukat és a kapcsolódó árakat is.Építési beruházások esetében a leggyakoribb jelenség, hogy az ajánlattevők nem változtatnak az árazatlan költségvetés belső tartalmán, hanem az egyes költségvetési sorokban megjelölt építőanyagokat egyszerűen beárazzák. Ez viszont azt is jelenti, hogy vállalják a költségvetési sorokban nevesített építőanyagok beépítését. És ezzel a nevesített építőanyagra vonatkozóan is beáll az ajánlati kötöttség, és a nevesített építőanyag a szerződés tartami elemévé válik, amely így a szerződésszerű teljesítés része is lesz. Pedig a közbeszerzési szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatuk elkészítése során eltérjenek az árazatlan költségvetés tartalmától, más építőanyagra adjanak ajánlatot, az egyenértékűség bizonyításának kötelezettsége mellett. Az ajánlatkérő ugyanis a közbeszerzési szabályok alapján köteles hivatkozni az egyenértékű ajánlattétel lehetőségére, megjelölve az egyenértékűség és annak igazolásának tartalmát. Az ajánlattevők az ajánlattétel során jogosultak arra, hogy kiegészítő tájékoztatáskérés keretében kérdezzenek az ajánlatkérőtől, pl. az alapanyagcsere lehetőségéről az ajánlatban vagy az árindexálás hiányáról, az egyenértékűség bizonyításának módjáról, ha az esetleg nem egyértelmű a közbeszerzési dokumentumokban.A kérdésben felvázolt eset a szerződéses jog alapjait érinti, mivel a szerződő felek között hiányzik az egyetértés a szerződésmódosításról.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt. a szerződéskötési kötelezettségtől eltérően nem rendelkezik a szerződésmódosítás kötelezettségéről, ezért a Ptk. általános szabályai az irányadóak.A Ptk. 6:191. § (1) bekezdése alapján a szerződéskötő felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési szerződés módosításához mindkét fél egyező akarata szükséges.Egyoldalú szerződésmódosításra akkor van mód, ha a szerződő felek ennek lehetőségét a szerződésben kikötötték, vagy ha valamelyik szerződő felet az egyoldalú módosításra jogszabály feljogosítja [Ptk. 6:191. § (4) bekezdés].A Ptk. 6:192. §-a ugyan rendelkezik a bíróság általi szerződésmódosításról, de ehhez speciális körülmények fennállása szükséges (felek közötti tartós jogviszony, a szerződéskötést követően előállott körülmény, lényeges jogi érdeksérelem, előre nem láthatóság, felróhatóság hiánya, rendes üzleti kockázatot meghaladó kockázat). A közbeszerzésben nem jellemző a bíróság által történő szerződésmódosítás, de a Ptk. alapján az elvi lehetősége fennállhat.Összességében tehát a közbeszerzési szerződés módosításához a szerződéskötő felek egyező akarata szükséges, ezért amennyiben az ajánlatkérő elzárkózik a szerződés módosításától, és nincs lehetőség egyoldalú szerződésmódosításra, akkor az ajánlattevőnek nincs jogi eszköze a szerződésmódosítás kikényszerítésére.Így sajnálatos módon, ha az ajánlattevő nem képes az ajánlatában, illetve a szerződésben foglalt tartalommal teljesíteni, akkor a szerződésszegéssel kapcsolatos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”Ennek megfelelően alkalmazása jogszerű, ha az alapelveknek is megfelel. Amennyiben például egy gép gyártó általi beállítása a feltétele a garancia érvényesítésének, úgy ennek semmilyen módon nem lehet akadálya. Ha azonban egy építési beruházásra vonatkozó tevékenységet tekintet nélkül annak tartalmára csak az ajánlattevőnek enged elvégezni az ajánlatkérő, abban az esetben egyértelműen jogszerűtlenül jár el. Amennyiben biztonsági oka van annak, hogy egy szolgáltatáshoz kapcsolódó betanítást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszából: […] közbeszerzési eljárás felfüggesztése nem kötelező, a felfüggesztés az ajánlatkérő mérlegelésétől függ. Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság dönt a felfüggesztésről, úgy ennek megfelelően az ajánlatkérő nem mérlegelheti a felfüggesztést. Ez utóbbi esetben a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére való döntés nem a jogorvoslati kérelem benyújtásához, hanem a jogorvoslati eljárás megindításához van kötve. Ennek megfelelően a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése szükséges a jogorvoslati eljárás megindításáról a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére vonatkozó döntéshez. A jogorvoslati kérelmet benyújtó kérelmezők számára ugyanis fennáll a lehetőség, hogy kérelemmel forduljanak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hogy ideiglenes intézkedés elrendelését kérjék a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a Kbt. 156. § (1) bekezdése alapján. A Kbt. 156. § (2) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás felfüggesztése az ideiglenes intézkedések közé tartozik (másik ideiglenes intézkedés, hogy az ajánlatkérő vonja be a kérelmezőt a közbeszerzési eljárásba). Ideiglenes intézkedés a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás alapján történő szerződéskötésig kérhető, azaz a közbeszerzési eljárás felfüggesztése is eddig kérelmezhető.Fontos azonban kiemelni, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztése ideiglenes intézkedés alkalmazásával a Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelésének függvénye. A Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegeli az eset összes körülményét, valószínűsíthető-e a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy fennáll ennek veszélye, és a mérlegelés eredményeként végzéssel dönt a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről vagy az erre irányuló kérelem elutasításáról. A Közbeszerzési Döntőbizottság arra is jogosult, hogy akár kérelem hiányában, hivatalból döntsön a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről. Az ideiglenes intézkedés keretében bekövetkező felfüggesztése is a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. A Közbeszerzési Döntőbizottság sem köteles tehát a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére.A jogorvoslati határidők, a jogorvoslati eljárásrend és maga a közbeszerzési eljárás folyamatának összetett rendszerében valóban előfordul, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmával kapcsolatos jogorvoslati eljárással párhuzamosan folyik a közbeszerzési eljárás, mert sem az ajánlatkérő, sem a Közbeszerzési Döntőbizottság nem élt a felfüggesztés jogával. Ezért kiemelten fontos, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtását, illetve az ideiglenes intézkedés kérelmezését mielőbb tegyék meg. Ez ugyanakkor annyiban nem hátrányos a kérelmezőre nézve, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződéskötés előtt meghozza a jogorvoslati eljárást lezáró döntését, és döntésével a közbeszerzési dokumentumokat megsemmisíti, akkor a részvételi/ajánlattételi határidőt követően történt eseményeket és az esetlegesen meghozott döntéseket is megsemmisíti, hiszen egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Kivételi kör nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
Részlet a válaszából: […] 92700000-8-ig tartó CPV-kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások, 3. melléklet szerinti jogi szolgáltatások, valamint a járulékos közbeszerzési szolgáltatások,d) pont szerint a 3. melléklet szerinti bármely szolgáltatás, ha annak becsült értéke az ötvenmillió forintot nem éri el.”Ahogy látható, a jogszabály megkülönbözteti a 3. számú mellékletben szereplő szolgáltatásokat: a c) pontba tartozó szolgáltatások uniós értékhatárig tartoznak a kivételi körbe, a c) pontba nem sorolt többi szolgáltatás a d) pont szerint kizárólag ötvenmillió forint alatti becsült érték esetén tartozik kivételi körbe.A Kbt. 5. §-a szerint valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében (2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében) szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, az uniós értékhatár 750.000 euró, azaz 287.137.500 forint.Ennek megfelelően, amennyiben az önkormányzat maga szerződik a zenei fellépőkkel, a tűzijáték-szolgáltatásra és a hangtechnikai szolgáltatásokra, akkor ezek a szolgáltatások a Kbt. 111. § c) pontjába tartozó CPV-kódok által lefedett tevékenységek, amelyek nettó 287.137.500 forintig kivételi körbe tartoznak.Ugyanakkor három körülményre szükséges felhívni a figyelmet.Amennyiben az önkormányzat olyan szolgáltatást kíván megrendelni, amelynek része a zenei fellépők biztosítása, a tűzijáték megszervezése zenei kísérettel, akkor valójában rendezvényszervezési szolgáltatás a közbeszerzés tárgya, a megfelelő CPV-kód pedig a 79952000-2 Rendezvényszervezési szolgáltatások. Ebben az esetben már nem alkalmazható a Kbt. 111. § c) pont szerinti kivételi kör (CPV-kód-eltérés miatt), hanem a d) pont lesz az irányadó, ahol a rendezvényszervezési szolgáltatás nettó ötvenmillió forint alatti becsült érték esetén tartozik kivételi körbe. Ötvenmillió forint becsült érték felett a nemzeti eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Felhívjuk továbbá a figyelmet a részekre bontás tilalmára. Amennyiben az önkormányzat a falunap kapcsán egyéb szolgáltatásokat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Bontási és építési munkák elvégzésére kötött vállalkozási szerződésben két nevesített szakember szerepel, akiket a nyertes vállalkozó alvállalkozója biztosít. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy az ún. kooperációs értekezleteken mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy kiemelt szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdéseket meg tudják válaszolni. A munkák elkezdődtek, és ennek során merült fel, a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy mindkét szakembernek a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója, akinek a projektvezetője jelen van minden értekezleten? Ebből következően, ha a szakembereket érintő szakkérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket.
Részlet a válaszából: […] bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.”A Kbt. 138. § (2) bekezdése egyértelmű és kógens rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a nyertes ajánlattevő köteles a teljesítésbe bevonni az ajánlatban az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. Ettől csak a szakembercsere alkalmazása esetén tekinthet el, vagyis ha az adott szakember nélkül vagy a helyette bevont új szakemberrel is meg tud felelni az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek.A hivatkozott rendelkezés szerint tehát az ajánlatban és a szerződésben nevesített szakemberek bevonása a szerződés teljesítésébe kötelező a vállalkozó részéről, tekintettel arra, hogy a szakemberek kapcsán az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményt határozott meg a felhívásában, és ezen alkalmassági követelmények teljesítése alapján minősült alkalmasnak a későbbi nyertes. Ezen túlmenően, miután a megkötött vállalkozási szerződés kifejezetten kikötötte a szakemberek személyes közreműködését, továbbá a kooperációs értekezleteken történő személyes jelenlétüket is, még észszerűségi okokból sem lehet eltekinteni az előírásoktól. A személyes közreműködésre, illetve a személyes jelenlétre vonatkozó szerződési rendelkezések alól nem ad felmentést az a körülmény, hogy mindkét szakember a nyertes ajánlattevő alvállalkozójával áll munkaviszonyban.Abban az esetben, ha az alvállalkozó más szakembert vagy szakembereket kíván a szerződés teljesítésébe bevonni, azaz szakembercserét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Gyártó- és termékmeghatározás

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] eltekinteni az egyenértékű termék, szolgáltatás elfogadásától az alábbiak szerint:„46. § (3) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést kell szerepeltetni.”Ennek hiányában a műszaki leírás jogsértő meghatározása miatt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Amennyiben kizárólagos jog miatt például egy adott vállalatirányítási rendszerhez kíván új modult venni az ajánlatkérő, valójában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalan nyereség mint érvénytelenné nyilvánítási ok

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő vizsgálta az ajánlati árat, indoklást is kért arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési ár felett megjelölt „nyereség” mértéke aránytalanul alacsony, amely nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint a „nyereség” mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdeke szerint jogosult azt kalkulálni. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozóan minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Ennek során az ajánlatkérő objektív alapú indokolást vehet figyelembe, ennek egyes elemeit példálózó jelleggel a Kbt. 72. § (2) bekezdése felsorolja, ilyen lehet különösen a gyártási folyamat gazdaságossága, a választott műszaki megoldás, vagy a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülménye, és ezeken kívül bármi más, amely az ajánlati ár megalapozottságát igazolni tudja.Jelen esetben, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására benyújtotta az árra vonatkozó teljes körű indokolását, a „nyereség” alacsony mértékére történő hivatkozás, mint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának indoka nem tűnik megalapozottnak. Meglátásunk szerint ez szubjektív értékítéletet tartalmaz az ajánlatkérő részéről, emiatt nem tartjuk sem elegendőnek, sem jogszerűnek az érvénytelenség indokaként. Egyetértünk azzal az ajánlattevői felvetéssel, hogy a nyereség kérdése, a nyereség számítása és annak mértéke az ajánlattevő kompetenciájába tartozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?
Részlet a válaszából: […] ezt a szerződés részévé teszi az ajánlatkérő, azt az ajánlatkérőnek el kell fogadnia módosítási javaslat nélkül, és ajánlatát a Kbt. 66. § (1) bekezdésének megfelelően elkészítenie.„66. § (1) Az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.”Amennyiben a tárgyalásos eljárás keretében ragaszkodik az előíráshoz az ajánlatkérő, akkor a fentieknek megfelelően kell az ajánlatot elkészíteniük az ajánlattevőknek.Abban az esetben, ha értékelési szempontként alkalmazza azt az ajánlatkérő, nem biztos, hogy minden[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
5