Ajánlattétel hosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ajánlati ár vagy több ajánlati ár értékelését.Az ajánlattétel feltételeit – a Kbt. 28. §-ában foglalt megfelelő alaposságú előkészítés követelménye mellett – az ajánlatkérő határozza meg a beszerzési igény jellegének figyelembevételével, amely korlátozás hiányában lehetőséget ad különböző ajánlati ár bekérésére is az alap szerződéses időtartam és a meghosszabbított szerződéses időtartam vonatkozásában.A jogi levezetés érvényes árubeszerzés esetében az opcióra is, ahol az ajánlatkérő előírásától függően nyílhat lehetőség különböző ár alkalmazására az alapmennyiségre és az opciós mennyiségre.Ugyanakkor ez nagy jogi kockázattal is jár az ajánlatkérő számára, hiszen amennyiben a szerződéses időtartam meghosszabbítása csak egy lehetőség, de nem kötelező cselekmény a szerződő felek számára, akkor a további egy évre vonatkozó ajánlati ár külön értékelése torzíthatja az ajánlatok értékelését. Fennáll annak esélye és különösen a közbeszerzési alapelvek sérelmének veszélye, hogy a különböző ajánlati árak megajánlásának lehetővé tételével egy gazdasági szereplő úgy nyeri el a közbeszerzési szerződést, hogy az első évre magas induló árat, az opciós második évre alacsony árat ajánl meg, és a szerződés során a szerződéses időtartam meghosszabbításra mégsem kerül sor; az ajánlattevő pedig nem lett volna nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban, ha kizárólag az alapár értékelésére kerül sor. Ezért a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy az ajánlatkérők különböző árat kérnek be, és különböző árat értékelnek egy opcionális szerződéses eseményre.A már megkötött közbeszerzési szerződés esetében a szerződő feleknek lehetőségük van a Kbt. 141. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével a szerződéses ár módosítására is, ezt azonban kizárólag valamelyik szerződésmódosítási jogalap fennállásának igazolásával tehetik jogszerűen. A Kbt. 141. § (2) bekezdés ún. „de minimis” szerződésmódosítási jogalap kifejezetten az ellenszolgáltatás értékének módosítására alkalmazható, a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja egy előre nem látható körülmény miatti árváltozásra, a Kbt. 141. § (6) bekezdés pedig nem érdemi módosításra ad lehetőséget. A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja továbbá egy előre rögzített árváltozási mechanizmus alkalmazását teszi lehetővé a szerződésben.A szerződésmódosításhoz azonban akarategyezőség szükséges, ezért az ajánlattevő – az automatikus ármódosulásra vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában – az ajánlatkérő egyetértése nélkül nem tudja kikényszeríteni az árváltozást.Egy már megindított közbeszerzési eljárásban kevés lehetőségük van a gazdasági szereplőknek, ha a közbeszerzési dokumentumok nem tartalmaznak a különböző ajánlati ár megadására vonatkozó előírást vagy szerződésmódosulási automatizmust.A már megindult közbeszerzési eljárás esetében esetlegesen javasolt a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:      

Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet a válaszából: […] árat vagy annak egyik elemét milyen értékhez (pl. becsült értékhez vagy a beérkezett ajánlatok átlagához) kell viszonyítani, vagy milyen arányú eltérés (pl. százalékos arány) esetén kötelező árindokolást kérni. A Kbt. arra vonatkozóan sem ad iránymutatást, ennélfogva korlátozást sem, hogy hány ajánlattevőtől kérhető árindokolás.Az aránytalanul alacsony ár jogintézményének kiindulópontja, hogy az ajánlati árak vizsgálata során az ajánlatkérőnek az adott beszerzést és az adott beszerzéshez kapcsolódó összes körülményt mérlegelnie kell; a központi eleme pedig a gyanú felmerülése („látszik” szófordulat) az ajánlatkérőben, hogy a vizsgált ajánlati ár aránytalanul alacsony.Ezért előfordulhat, hogy az ajánlatkérő az összes körülmény mérlegelése eredményeképpen arra a következtetésre jut, hogy több ajánlattevő ajánlati ára látszik aránytalanul alacsony mértékűnek. Sok esetben a több árindokoláskérés mögött az az egyszerű összefüggés áll, hogy az ajánlatkérő az értékelési sorrend szerinti több ajánlattevőtől bekéri az indokolást a bírálat időtartamának racionalizálása érdekében, de a kiindulópont minden esetben az ajánlat vizsgálata és annak eredményeként felmerült gyanú.A Kbt. előkészítésre vonatkozó szabályai alapján az ajánlatkérők számos eljárási cselekményt végeznek kötelező jelleggel, és végezhetnek annak érdekében, hogy képet alkothassanak a beszerzési igényük várható ellenértékéről. Az előkészítéshez kapcsolódhat piacfelmérés, piackutatás, az ellenszolgáltatás értékére utaló becsült érték felmérése, indikatív ajánlatok bekérése, korábbi vagy jelenlegi szerződések elemzése, hasonló beszerzések eredményeinek áttekintése, a közbeszerzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok és DBR

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát [Kbt. 107. § (8a) bekezdés].A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem lehet részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet, ha végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van. A végelszámolási eljárás szabályait, a „végelszámolás alatt áll” kezdő időpontjának meghatározását a Ctv. tartalmazza.A Kbt. 74. § (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján, az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki/amely a) a kizáró okok hatálya alá tartozik, b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.Amennyiben a DBR időbeli hatálya alatt a DBR-be felvett gazdasági szereplő bejelenti az ajánlatkérő részére a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá kerülést, akkor a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján ki kell zárni a közbeszerzési eljárásból.A Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkezőt a közbeszerzési eljárásból kizárták. A c) pont pedig azt az érvénytelenségi okot tartalmazza, amelyet a részvételre jelentkező alvállalkozójával vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetével kapcsolatos kizáró ok miatt kell alkalmazni. A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján előírt kötelező kizárás miatt tehát a részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani.Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a kizáró ok hatálya alá kerülés kategóriától és részektől független állapot, szemben az alkalmassági követelménnyel, amely lehet eltérő az egyes kategóriák, illetve részek esetében. Ezért az ajánlatkérőnek arra is ügyelnie kell, hogy a részvételre jelentkező kizárása és a részvételi jelentkezés érvénytelenné[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Egybeszámítás és kivételi kör

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?
Részlet a válaszából: […] valójában arra ösztönzi az ajánlatkérőt, hogy azért válassza szét a beszerzési tárgyat (javítás, melynek része az alkatrészek biztosítása), hogy ne kelljen egybeszámítani, mely feszegeti a Kbt. határait. Amennyiben az ajánlatkérő szolgáltatást vesz igénybe, és a szolgáltatási díjba számítja bele a szolgáltató a karbantartást, hangszerfelújítást, úgy a hangszertartozékok is egybeszámításra kerülnek a szolgáltatással. Ha azonban a tartozékokat az ajánlatkérő szerzi be akár értékhatár alatt az alábbi 111. § n) pontot alkalmazva, úgy ezt lehetősége van leválasztani, és a kivételi kört alkalmazni, mely csak az árura vonatkozik.„111. § n) nyomtatott és elektronikus könyvek, újságok, folyóiratok, időszakos kiadványok, valamint az elsődlegesen az előbbieket tartalmazó, kutatási, közművelődési vagy oktatási célt szolgáló elektronikus adatbázisok, illetve azok felhasználására vonatkozó jogok, a kulturális javak körébe tartozó tárgyak és rájuk vonatkozó jogok megszerzésére, hangszerek, hangszertartozékok és hangszeralkatrészek beszerzésére.”Amennyiben egy beszerzési tárgy szétválasztható, attól az még nem jelenti azt, hogy a kivételi kör alkalmazásával az eredeti beszerzési igény egésze nem kerül közbeszerzésre, vagy alacsonyabb rezsimben kerül beszerzésre, megsértve ezzel a részekre bontás tilalma szabályt. A kulcs a beszerzési igény tartalma. Az ajánlatkérő szeretné hangszereit javíttatni, melyhez szüksége van tartozékokra. A hangszerjavítás és a tartozékok funkcionálisan szorosan kapcsolódnak, márpedig az árunak is része az üzemeltetés, az építési beruházásnak is része az építőanyag, így a hangszerjavítás jellemzően nem képzelhető el tartozékok nélkül. Ugyanakkor az alkatrész önmagában is tud beszerzési tárgy lenni, hiszen akár az ajánlatkérő alkalmazottja is elvégezheti az egyszerűbb javítási feladatokat. Az ajánlatkérőnek joga van a beszerzési igényét akként alakítani, hogy saját maga kívánja megvásárolni, de ez nem célozhatja a közbeszerzés megkerülését. Javaslatunk[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében

Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
Részlet a válaszából: […] valamely tétele kizárólag csak átalánydíjas szerződés esetén pótolható, módosítható, egészíthető ki abban az esetben, ha ezek a változások a teljes ajánlat árát és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolják. Amennyiben kifejezetten tételes költségvetésű, eltérő anyag- és munkaigényű karbantartások képezik például az eljárás tárgyát, és az eljárás alapján megkötendő, tételes elszámolású szerződésről van szó, úgy nincs lehetőség a hiánypótlásra. Az érintett ügyben egyébként a kérelmező ajánlattevő tévedésből hagyta üresen a kérdéses anyagköltségcellát, melyet utólagos nyilatkozatával és a cella utólagos, 0 Ft-os kitöltésével kívánt orvosolni. A döntés értelmében a megajánlás hiánya ezen tétel vonatkozásában az ajánlat egészére nézve azt eredményezte, hogy a részletes árajánlat (szakmai ajánlat) nem volt teljes körű, az utólagos, 0 Ft-os megajánlással nem volt korrigálható, érvényessé tehető (lásd: D.426/9/2012., D.431/2012., 4.K.31.610/2013/6, D.473/2025. jogeseteket). Ez kétséget kizáróan azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek a megajánlás hiányosságára tekintettel az ajánlatot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

DBR meghosszabbítása

Kérdés: Ajánlatkérőként meghosszabbítanánk a DBR időtartamát: ebben az esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] beszerzési rendszer felállítására a részvételi szakasz szabályait, az egyes beszerzési igények kielégítésére az ajánlattételi szakasz szabályait kell alkalmazni. A dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt lehetőség nyílik a részvételi jelentkezés benyújtására, azaz a részvételi szakasz a dinamikus beszerzési rendszer időtartama alatt mindvégig tart.A dinamikus beszerzési rendszer felállítása a részvételi szakasz része, a dinamikus beszerzési rendszer időtartama kvázi a részvételi szakasz hosszát jelenti. A dinamikus beszerzési rendszer felállításával nem jön létre szerződés az ajánlatkérő és a dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők között, amelyre tekintettel a dinamikus beszerzési rendszer időtartamával összefüggésben a Kbt. 141. §-a – szerződés hiányában – nem alkalmazható.Az ajánlattételi szakaszok eredményeként jönnek létre egyedi szerződések az egyes beszerzési igények kielégítésére, ahol lehetőség nyílik a Kbt. 141. § alkalmazására, és akár az egyedi szerződés időtartamának hosszabbítására a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja figyelembevételével. Mindez az egyedi szerződés időtartamának módosítását vagy módosulását eredményezi anélkül, hogy a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának hosszát érintené.Az ajánlatkérőnek a Kbt. 107. § (9) bekezdése alapján, az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetnie a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A hirdetmény lehetővé teszi arra vonatkozó információ közlését,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési terv szerepe

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?
Részlet a válaszából: […] közbeszerzési terv nem vonja maga után a tervben megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Ennek megfelelően az ajánlatkérő nem köteles a közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzési eljárást az adott évben megindítani és lefolytatni. Az ajánlatkérő a (3) bekezdés alapján továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a közbeszerzési tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre is lefolytathat közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési terv módosításának és a módosítás indokolásának kötelezettsége mellett.Ahogy a fenti rendelkezésekből látható, a közbeszerzési terv valóban tervezetként funkcionál, közbeszerzésieljárás-lefolytatási kötelezettséget nem keletkeztet az ajánlatkérő részére.A Kbt. nem tartalmaz előírásokat a közbeszerzési tervvel kapcsolatos kommunikációt illetően, szemben a közbeszerzési eljárással, ahol az ajánlattételi, illetve részvételi szakaszban a kiegészítő tájékoztatáskérés keretében értelmező kérdéseket lehet feltenni az ajánlatkérő részére, és a határidőben érkezett kiegészítő tájékoztatáskérésekre az ajánlatkérő köteles válaszolni. Erre irányuló kötelező vagy feljogosító rendelkezés hiányában az ajánlatkérő nem köteles semmilyen tájékoztatást vagy indokolást adni a közbeszerzési terv vonatkozásában, ideértve a közbeszerzési tervben szereplő tervezett közbeszerzési eljárás megindításának elmaradásáról vagy a közbeszerzési tervben szereplő tervidőpontnál későbbi időpontban történő tervezett megindításáról.A Kbt.-ben nem szabályozott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelési szempont változása keretmegállapodásban

Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?
Részlet a válaszából: […] csekély mértékben változik, nem tekinthető úgy, hogy e rendelkezés értelmében véve megváltoztatja az említett keretmegállapodás általános jellegét, kivéve ha ugyanezen keretmegállapodás díjazási módszerének módosítása e keretmegállapodás egyensúlyának alapvető megváltozásához vezet.Ennek a szabálynak a leképezése a Kbt. 105. § alábbi (4) bekezdése, mely lehetővé teszi az értékelési szempontok változását.„105. § (4) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban azt előírta és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően kell meghatározni. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.”Az ítélet ennek a változtatásnak a korlátait határozza meg olyan módon, hogy a teljes értékelési szempontrendszer nagymértékben nem változhat meg.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Felcserélt részek az EKR-ben

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a 2. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot anélkül, hogy a 2019. február 12-én megadott hiánypótlás e részre vonatkozó tartalmát érdemben vizsgálta volna, ezzel megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését.”Sőt a döntés kifejezetten jelzi, hogy összességében kellett volna vizsgálnia az eljárás során beérkezett dokumentumokat az alábbiak szerint:„49. A Döntőbizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül az ajánlatkérői közrehatástól, a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Projektalapú egybeszámítás

Kérdés: Önkormányzatunk 15 M Ft értékben vissza nem térítendő támogatást nyert 2025. évben a Versenyképes Járások Program keretében a helyi önkormányzati tulajdonú közvilágítási rendszer felújítására. Három árajánlat bekérése után, a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötöttük a vállalkozási szerződést, amelynek befejezési határideje ez év június 31. A támogatás a lámpatestek felének a cseréjére nyújt fedezetet. A másik részére a Magyar Falu Program keretében nyertünk támogatást, amely a fennmaradt lámpatestek cseréjére elegendő. Ha korábban nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem a saját Beszerzési Szabályzatunk alapján meghirdetett eljárás keretében közbeszerzési értékhatár alatt közvilágítás korszerűsítésére megkötöttük a vállalkozási szerződést, majd a fennmaradt részre kívánunk szerződést kötni (szolgáltatás megrendelése), alkalmaznunk kell-e a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettséget? Amikor leszerződtünk az első részre, nem tudtuk, hogy a fennmaradt részre fogunk támogatást nyerni (15 M Ft-ot). Tehát nem sértünk jogszabályt, ha a második részre is három ajánlattevőtől kérünk árajánlatot, és a legkedvezőbb ajánlattevővel leszerződünk nem közbeszerzési eljárásban? Vagy egybe kell számítani a két beruházást? Az I. ütemre a vállalkozási szerződést 2025 decemberében írtuk alá. A második ütem sikerességéről ez év februárjában kaptuk meg az értesítést.
Részlet a válaszából: […] teljesen egységesen kezelte azt az ajánlatkérő már az első beszerzés során, továbbá a támogatás iránt igényeket is úgy ütemezte, hogy egy egységes nagy lámpacsereprojekt adott részét hirdette meg, egybe kell számítani, hiszen attól, hogy projektütemeket határoz meg az ajánlatkérő, attól még egy egységes rendszert modernizál. Ha azonban nem utóbbi történt, akkor évente, ahogy az adott költségvetési évben azt finanszírozni tudja, kell egybeszámítani az adott évben felmerülő beszerzéseket. Válaszunkban nem térünk ki arra, hogy esetleg egy adott évben még mit lehetett volna egybeszámítani az adott lámpákkal.Amennyiben egyébiránt az egybeszámítás fentiek alapján fennáll, úgy annak van jelentősége, hogy az ajánlatkérő az első projektrésznél már tudatában volt-e annak, hogy egységesen lehet csak a lámpákat például egy éven belül cserélni, mert akkor ezt folytatólagosan kell értelmezni, és már az első lámpát is közbeszerezni kellett volna, amennyiben a teljes projekt becsült értéke eléri a nemzeti közbeszerzési értékhatárt.Ha például a két támogatás egy éven belüli szerződéskötést eredményezett volna, és teljesen függetlenül próbálta volna a finanszírozást biztosítani az ajánlatkérő, úgy év elején még elképzelhető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
5