Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárás szakaszára és a keretmegállapodás megvalósításának szakaszára, amelynek során konkrét beszerzési igények kielégítésére kerül sor a keretmegállapodás típusától függően írásbeli konzultáció, közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás útján. Ez utóbbi szakasz fogalmilag már a keretmegállapodás szerződéses szakasza. Ahhoz azonban, hogy az ajánlatkérő pl. versenyújranyitásnál az eljárási cselekményeket (pl. aránytalanul alacsony ár vizsgálat) jogszerűen el tudja végezni, szükséges, hogy az adott beszerzés becsült értékét előre meghatározza, akkor is, ha erre nincs jogszabályi előírás, mert enélkül a vizsgálatot nem tudja elvégzeni. Példaként hozható fel a közvetlen megrendelés is, ahol a megrendelésben meghatározott egyedi szerződéses érték esetleges módosításához mindenképpen szükséges a becsült érték ismerete. A keretmegállapodás sajátossága, hogy a szerződéses szakaszban a becsült érték fontos szerepet tölt be a szerződés keretösszegével összefüggésben, ezért szükséges annak meghatározása.Ugyancsak példaként hozható a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése, amely előírja, „ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, a referenciákra vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani”, tehát ez a rendelkezés is szükségszerűvé teszi az egyedi vizsgálatot. Hasonló szabály található az árbevétel alkalmassági követelményként történő meghatározása esetében is.A több ajánlatkérővel kötött keretmegállapodások (pl. központosított közbeszerzés, közös ajánlatkérés alapján kötött közös keretmegállapodás) esete is tükrözi a keretmegállapodás-egyedi beszerzés kettősséget. Az egyes ajánlatkérők nem tekinthetnek el saját beszerzéseik tekintetében a becsült értékének kiszámításától, függetlenül attól, hogy a keretmegállapodás már szerződéses szakaszban van, hiszen a saját magukra nézve irányadó kötelezettségeket (részekre bontási tilalom vizsgálata, a közbeszerzésiterv-készítési kötelezettség, a fent említett eljárási cselekmények) egyébként nem tudják teljesíteni.Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a keretmegállapodásokban általában szerepel arra vonatkozó rendelkezés, hogy az egyedi beszerzések becsült értékének nagyságától függően valósítja meg az ajánlatkérő a keretmegállapodás második részét közvetlen megrendeléssel vagy versenyújranyitás útján. Ez nem a Kbt. tételes szabálya miatt, hanem részben a szerződési tartalom kialakításának szabadsága, részben az objektivitás követelménye miatt alakult ki és terjedt el.A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén az ajánlatkérőként szerződő fél a beszerzéseit a keretmegállapodás időtartama alatt, a keretösszeg mértékéig és az előirányzott teljes mennyiséget meg nem haladóan valósíthatja meg. A keretmegállapodás alapján – amely az annak alapján kötött közbeszerzési szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza – az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg– i) közvetlen megrendeléssel, vagy– ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban – kikötötte.Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. Ilyen objektív kritérium lehet – a fentiek alapján – a becsült érték nagysága, mint a közvetlen megrendelés és versenyújranyitás közötti döntés objektív mércéje.További példaként említhetőek a közbeszerzési szaktanácsadók igénybevételére vonatkozó szabályok, amelyek szintén a becsült értékhez kötöttek.A Kbt. általános szabályai között, az állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mégis szükséges bizonyos ajánlatkérők számára, hogy a keretmegállapodás második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékét megállapítsák. A kérdés szerinti ajánlatkérőre mint költségvetési szervre, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv), a Kbt. 27. § (3) és (3a) bekezdése az irányadó, az alábbiak szerint:„27. § (3) … Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti szervezet – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) bekezdése szerint a közös ajánlattevők közül a részvételi/ajánlattételi határidő lejárta után valamelyik tag kiválása esetén a fennmaradó tagok akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha (i) továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, és (ii) a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. Amennyiben a bírálati szakaszban egy konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerül, és kiválik a konzorciumból, a benn maradó tag(ok) pedig úgy kívánják pótolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést, hogy a kiváló taggal korábban előszerződéses jogviszonyban álló, ugyanazon kapacitást nyújtó szervezetet vonják be – ez a megoldás minősülhet-e úgy, hogy a benn maradó tagok „továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek” a Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében? Amennyiben a benn maradó tag a kiváló konzorciumi tag munkavállalóját (pl. az alkalmasság igazolásában vagy értékelésben szerepet játszó szakembert) veszi át, és így pótolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést, ez a megoldás megfelelőnek tekinthető-e a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában? Ha a benn maradó tag(ok) a kiválást követően is önállóan – a fenti 1–2. pontban vázolt megoldásoktól függetlenül – megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, milyen tipikus körülmények alapozhatják meg mégis a versenytársak hátrányát, azaz a verseny tisztaságának sérelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen.(5) Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására – a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Amennyiben a hiánypótlási felszólítás az ajánlatkérő 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtott dokumentumokra vonatkozik, vagy a hiánypótlási felhívás a 80. § (4) bekezdése alapján történik, csak a hiánypótlásra felhívott ajánlattevő vagy részvételre jelentkező élhet az e bekezdésben szabályozott, önkéntes hiánypótlás lehetőségével.”A fenti rendelkezéshez fűzött törvényi indokolás szerint: a módosítás az Európai Unió Bíróságának a C–396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg a Kbt.-ben. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági szereplőnek az ajánlattevői konzorciumból való kiesését jelenti akkor, ha a konzorcium többi tagja a kieső tag nélkül is megfelel az alkalmassági követelményeknek, és a változás nem vonja maga után a többi ajánlattevő versenyhelyzetének romlását.Az említett C-396/14. számú ügy alapjául szolgáló eljárásban az eljárásban maradó konzorciumi tagot akkor is kiválasztották volna előzetesen, ha önállóan jelentkezett volna. Mindemellett is, az Európai Unió Bírósága további vizsgálandó kérdésként rögzítette, hogy – tekintettel arra, hogy konzorciumot létrehozó szerződést a kieső tag fizetésképtelenségét megállapító ítélet meghozatalának napján kötötték, másrészt pedig e csoport első ajánlatát az ezt követő napon nyújtották be – az első konzorciumként adott ajánlat benyújtása nem szenvedett-e olyan szabálytalanságban, amely akadályozhatta, hogy az eljárásban továbbra is részt vevő tag a saját nevében továbbra is részt vegyen a szóban forgó tárgyalásos eljárásban. Tekintettel arra, hogy a konzorcium felbomlását követően az eljárásban maradó tag átvette a kieső konzorciumi tag számos munkavállalóját – köztük a szóban forgó építési projekt megvalósítása tekintetében kulcsfontosságú személyeket –, további vizsgálat kérdése az is, hogy az eljárásban maradó tag e körülményre figyelemmel versenyelőnyhöz jutott-e az ajánlattevők kárára.Ugyanakkor maga a C-396/14. ügyben az EUB kifejezetten utal az alábbiak szerint arra, hogy az ajánlattevőknek egyelőre helyzetben kell lenniük az ajánlat elkészítése és annak elbírálása időpontjában is.„E tekintetben az egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség többek között azt jelenti, hogy az ajánlattevőknek egyenlő helyzetben kell lenniük az ajánlat elkészítése, valamint annak az ajánlatkérő általi elbírálása időpontjában, és ezek az elvek képezik a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos uniós szabályok alapját. Ezenfelül az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve, amelynek célja a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozások közötti egészséges és hatékony verseny kialakulásának elősegítése, megköveteli, hogy valamennyi ajánlattevő azonos esélyekkel rendelkezzen ajánlata összeállításakor, és ebből következően azt a követelményt is magában foglalja, hogy valamennyi versenytárs tekintetében ugyanazon feltételek vonatkozzanak az ajánlatokra.”A szakemberek átvétele a fentiek alapján technikailag azért egyszerűbb megoldás, mert a szakemberek, amennyiben alkalmassági követelményt igazoltak, úgy feltehetően a kizárásra került konzorciumi partner munkavállalói voltak. Ezek a szakemberek nevesítésre kerültek az ajánlatban, azaz új szakember bevonására nincs szükség, azonos helyzetben az ajánlattevő a bírálati szakaszban, mint az ajánlattételi szakaszban, mikor is az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kéri az érintett szakember igazolását. A hiánypótlás alkalmas arra, hogy a kizárt tag helyett az érintett konzorciumi partner kerüljön be az ajánlatba, mint munkáltató, így nem történik lényeges változás az ajánlatban. Ha azonban a szakemberek más jogi személynél kerülnek bevonásra, és új kapacitást nyújtó szervezet bevonása válik szükségessé, úgy a korábbiakban már ismertetett korlátokkal kezelhető csak a helyzet.Amennyiben a tagok önmagukban megfelelnek a feltételeknek, nincs szükség az ajánlat újrastrukturálására, lényegesen mérsékeltebb a verseny tisztaságával, vagy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelvek sérelmének veszélye.A Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítő Plusz 2024. VI. évfolyam 5. számában (2024. május), a 2. kérdés-válaszban hasonló tényállást vizsgált. Eszerint egy kizáró ok hatálya alá kerülő konzorciumi tag kiválása esetén a benn maradó tag(ok) további részvétele nem zárható ki, azonban – az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek való megfelelésen túl – fokozottan vizsgálandó, hogy ez nem jár-e a verseny tisztaságának sérelmével, illetve nem okoz-e versenyhátrányt a többi ajánlattevőnek.A KÉ véleményében utal arra, hogy az adott kizáró ok jellegét is vizsgálni kell (pl. a költségvetési csalás miatt kizárás), illetőleg utal D.214/34/2022. számú határozatára, ahol a DB megfelelőnek ítélte a konzorciumi ajánlat[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ki.”Ebben az esetben azért érdemes óvatosan eljárni, mert amennyiben az ajánlatkérő úgy véli, hogy a két fél későbbi együttműködése már az eljárás során megkezdődött, úgy a GVH-nál eljárást köteles kezdeményezni, hiszen erre utal egyértelműen a Kbt. alábbi követelménye:„36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”Hasonlóképpen megtehetik ezt a versenytársak is. A felek közötti együttműködést tehát elsősorban nem a közbeszerzési törvény szabályai akadályozzák, hiszen ahogy a kérdésben is szerepel, valójában már az eljárás lezárását követően történik az alvállalkozó bevonása.Fentiek alapján semmilyen módon nem javasolt azonnal a szerződéskötést követően az alvállalkozó bevonása, a tárgyalások megkezdése még a szerződés megkötését megelőzően, továbbá az eljárás során benyújtott ajánlatok egyeztetése. A bevonás tehát nem tiltott, de az együttműködés időpontját, formáját, tartalmát tekintve nem járhat azzal a következménnyel, ami miatt az ajánlatkérő az eljárás során történő együttműködést[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Környezetvédelmi követelmények

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
Részlet az állásfoglalásából: […] db. Az ajánlás kiemeli, hogy jelen esetben a „jelentős számú terméket” tartalmazó két legmagasabb energiahatékonysági kategória az E és az F osztály, annak ellenére, hogy darabszámra több termék van a G osztályban. A két releváns energiahatékonysági osztály tehát az, ahol található jelentős számú termék a versenyhez, és magasabb az energiahatékonysági besorolás. Az ajánlás céloz arra is, hogy a megfelelő darabszámú magasabb energiahatékonysági osztály felé kell elmozdulni, mert ezzel lehet ösztönözni. Önmagában tehát az a tény, hogy az alacsonyabb energiahatékonysági kategóriában több termék elérhető, nem elegendő indok arra, hogy az ajánlatkérő mellőzze a magasabb energiahatékonysági osztályba tartozás követelményének előírását, ha a két legmagasabb energiahatékonysági osztályban is biztosítható a verseny.A Rendelet2. indokolása tartalmazza, hogy „A termékre jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztályt az ajánlatkérő meghatározhatja az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisa (a továbbiakban: EPREL) alapján…”; „Megjegyzendő, hogy az EPREL-ben szereplő egyes termékkategóriákra vonatkozó adatok referenciaforrásként is használhatók. A bizottsági ajánlás és a Rendelet 1–2. alapján, ahogyan az az indokolásból is kitűnik, az EPREL használata nem kötelező. Ez viszont azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérő az EPREL használatától és annak végeredményétől eltekint, akkor az ajánlatkérőt terheli a felelősség, hogy a „versenyt biztosító két legmagasabb energiahatékonysági osztályt” valamilyen objektív, ellenőrizhető módon, írásban dokumentáltan állapítsa meg.Az ajánlatkérőnek összességében azt kell megvizsgálnia, hogy az adott termék vonatkozásában melyik az a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a termékek darabszáma alapján a verseny feltehetőleg biztosított. Ez magában foglalja azt is, hogy a két legmagasabb energiahatékonysági osztály előírásának mellőzése esetében dokumentálni kell, hogy ezekben az osztályokban a verseny nem biztosított.A kérdésben felvázolt példára vonatkoztatva az ajánlatkérőnek elsődlegesen azt kell megvizsgálnia, hogy az adott termék (például a 23–26ʺ méretű monitor) piacán az adott energiahatékonysági osztály kellően jelentős számban elérhető, azaz melyik az a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a versenyhez szükséges mértékben releváns termék-darabszám jelenlét kimutatható. Egyéb tényezők ismerete nélkül, a számok alapján elsődlegesen az látszik, hogy az „A” és „B” kategóriák tekinthetőek a két jellemző kategóriának. Látszólag a versenyhez elegendő számú termék (30 + 38 db) szerepel ezekben a kategóriákban, és ez a két legmagasabb energiahatékonyságú kategória, amely ösztönzést nyújthat más gyártók számára is. Az ajánlatkérőnek tehát elsődlegesen ezt a két kategóriát kell ténylegesen megvizsgálnia a verseny szempontjából.Véleményünk szerint, bár a kötelező környezetvédelmi követelmények váltak elsődlegessé, de csak az egyik elemét jelentik a közbeszerzésnek, és nem írhatják felül a közbeszerzésből fakadó más követelményeket. A joggyakorlat fog arra választ adni, hogy önmagában az EPREL-darabszám elegendő-e a döntéshez, vagy az EPREL-darabszám mellett a versenyhelyzet megállapításához további vizsgálat szükséges.A jogszabályok ugyan erről nem rendelkeznek, és példákkal alátámasztott joggyakorlat, útmutatók még nem elérhetőek, de véleményünk szerint a beszerzendő termék egyéb tulajdonságait is figyelembe kell venni a verseny biztosítottságának megállapítása során. Hiába van „látszólag” elegendő számú termék a két legmagasabb energiahatékonysági osztályban, ha ezek a termékek objektív okból, „technikailag” nem beszerezhetőek, mert például nem felelnek meg a műszaki leírásnak vagy „más” követelményeknek, Magyarországon (Európai Unióban) nem is forgalmazzák/forgalmazhatják, vagy Magyarországon (Európai Unióban) a termékhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. jótállás, szerviz, alkatrészellátás) nem elérhetőek, a termék fogalmazása már megszűnt, vagy ugyanattól a gyártótól származnak stb. Véleményünk szerint a verseny vizsgálata nem csupán a darabszámok vizsgálatából áll, hanem azt is vizsgálni szükséges, hogy potenciális ajánlatként egyáltalán megjelenhetnek-e. Ha valójában az adott kategória termékei potenciális ajánlatként objektív okoknál fogva nem jelenthetnek meg, akkor versenyhelyzetnek nem nevezhető, és a verseny mértékének megállapításában nem játszhatnak szerepet. Ezért a vizsgálat eredménye akár az is lehet, hogy a B + C kategória lesz a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a verseny biztosított. Az bizonyosan kijelenthető,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Előszerződés és tényleges bevonás

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet az állásfoglalásából: […] szabályait is kötelezően elfogadják, amely egyben kötelezi őket a nyertesség során a szerződés megkötésére. Ez mindkét felet köti, melyet jogvita esetében bíróság is létrehozhat. A kérdés arra irányulhat, hogy a Ptk. értelmezésében felmentést jelenthet-e, amennyiben az ajánlattevőnek még sincs szüksége a kapacitást nyújtó szervezet „szolgáltatására”, vagy esetleg más szervezetet talált, amely alvállalkozót szívesebben von be a teljesítésbe a korábbi kapacitást nyújtó szervezet helyett. A Ptk. alábbi szabályai az előszerződés alóli mentesülés vonatkozásában hivatkoznak az előszerződés megkötését követően előállott körülményre, mely esetünkben nem releváns, hiszen a kapacitás biztosítása vonatkozásában már az eljárás során az ajánlattevőnek egyértelműen nyilatkoznia kell, azaz el kell tudnia dönteni, hogy önmaga képes-e megfelelni az alkalmassági követelményeknek, vagy külső szereplő bevonása szükséges. A későbbiekben a teljesítés során a körülmények hiába változnak meg, ami azt jelenti, hogy a felek képesek a teljesítésre mással is, valójában az a kötelezettség, melyet az eljárás során a kapacitást biztosító szervezet vállalt, nem nivellálható, a bevonási kötelezettség azonos módon fennáll. Mivel az előszerződéssel saját magát is korlátozza az ajánlattevő, így amennyiben mást szeretne igénybe venni, először szabadulnia kell attól a kötelezettségtől, melyet az előszerződésben vállalt, ami csak a felek közös akaratából történhet, hiszen a körülmény megváltozását maga az ajánlattevő idézi elő, mely egyértelműen a rendes üzleti kockázat körébe tartozik. Az érveket az alábbi előszerződés-definíció mentesülési szabálya [6:73. § (3) bekezdés] alapján írtuk le:„6:73. § [Előszerződés](1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.(2) Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.(3) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogya) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; ésd) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.”Az a tény, hogy a Kbt. 138. § (2) bekezdése lehetővé teszi a kapacitást biztosító cseréjét, még nem írja felül a felek saját megegyezését, melyet az előszerződésben rögzítettek. A 138. § (2) bekezdése kezeli azt a helyzetet, amennyiben a bevonásra valamely fél vagy felek teljesítésre képtelensége vagy egyéb ok miatt nincs lehetőség. De a 138. § (2) bekezdése nem írja felül a felek kötelezettségvállalására vonatkozó nyilatkozatát.Az előszerződés alkalmazása független attól a későbbi változástól, ami esetleg azt eredményezi, hogy az ajánlattevő saját maga is képes megfelelni. Az eljárás során történő kapacitásbevonás stabilizálja a kapacitást biztosító szervezet helyzetét és a bevonási kötelezettséget is. Az nem nivellálható, hiszen erre az ajánlattevő korábban vállalt kötelezettséget. Az előszerződés ugyanakkor gyakran pontatlan, a szerződés megkötése során a felek különösen tárgyalásos eljárásban még nem tudták pontosan, mire történik a bevonás, vagy csak általánosan fogalmazták meg annak tartalmát. Ebben a vonatkozásban biztosan van mozgástér, hiszen utólag kell pontosítani a bevonás mértékét és a vállalt ellenszolgáltatás értelmezését. Arra is van példa, hogy a felek olyan előszerződést kötöttek, amely gyakorlatilag nem tekinthető előszerződésnek, mert minden tartalmi kérdés eldöntését mellőzték és jogi értelemben nem hoztak létre szerződést. Ebben az esetben az előszerződés valójában két fél egybehangzó akaratnyilatkozata ugyan, de nem teljesíti azokat a feltételeket, ami miatt szerződésnek lenne[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Átlátható gazdasági szereplő

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az átlátható gazdasági szereplő fogalomnak való megfelelés vizsgálata során kell-e vizsgálnia azt, hogy az ajánlattevő által rögzítettek (tényleges tulajdonos[ok] és tulajdoni arányuk, jogi személyek, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet) az ajánlattevő által megadottakkal egyező tartalommal megismerhetők-e az elérhető cégnyilvántartásból? „Az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja” mondatrészből következik-e az, hogy az ajánlatkérőnek az elérhető nyilvántartásokban ellenőriznie kell az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi és irányítási viszonyait, és amennyiben az elérhető nyilvántartásokból nem tudja kétséget kizáróan és az ajánlattevő által bemutatott információkkal egyezően „megismerni” a tényleges tulajdonosokat, abban az esetben köteles tovább tartalmi vizsgálatot folytatni, amelynek során az ajánlattevőtől bekérhet további információkat, pl. felvilágosításkérés keretében? Amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen, annak alapján kérdésünk, ha a beérkező felvilágosítás tartalma arra enged következtetni, hogy az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi vagy irányítási viszonyok nem ellenőrizhetők, vagy nem egyeznek meg az ajánlatkérők által elérhető nyilvántartásokban szereplő adatokkal, abban az esetben az érintett ajánlattevő nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek? Átlátható gazdasági szereplőnek minősül-e az a gazdasági szereplő, akinek a tényleges tulajdonosa(i), valamint tulajdonosi és irányítási viszonyai az ajánlatkérő által elérhető nyilvántartásokból (pl. e-cégjegyzék) nem megismerhetőek, de az ajánlat részeként benyújtott ajánlattevői nyilatkozatban teljeskörűen bemutatásra kerülnek a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosai, valamint a tulajdonosi és irányítási viszonyai? Amennyiben a tulajdonosi és irányítási viszonyok feltárásához felvilágosításkérés szükséges, az ajánlatkérő az ajánlattevői nyilatkozaton túl kérhet-e alátámasztó dokumentumokat az ajánlattevői állítások igazolására, ideértve pl. hatályos cégokmányokat, tagjegyzéket, alapítói határozatokat vagy szindikátusi szerződéseket, vagy a 2021. évi XLIII. törvény tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] eljárásból ki kell zárni. A (13) bekezdés alapján az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolás, nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérni.A Kbt. 69. § (15) bekezdés kifejezett rendelkezése alapján a Kbt. 62. § (1) k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlatkérő a bírálat során a gazdasági szereplőktől bármikor további információkat kérhet a gazdasági szereplő felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosítása és a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyainak átláthatósága érdekében.A (15) bekezdéshez adott jogalkotó indokolás szerint: „Az átlátható gazdasági szereplőnek a törvényjavaslattal bevezetett fogalma alapján a tényleges tulajdonos vagy annak hiányára vonatkozó nyilatkozat megismerésén túl az ajánlatkérő tartalmi vizsgálatot is végez arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai a kizáró ok igazolására benyújtott információk alapján valóban megismerhetőek. A tulajdonosi és irányítási viszonyok alaposabb vizsgálata hozzájárul a közpénzek elköltésének átláthatóságához és az összeférhetetlenségi helyzetek vagy versenyt korlátozó magatartások azonosításához.”A Kbt. 3. § 10a. pont alapján egy gazdasági szereplő átláthatósága és erre tekintettel a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró okkal kapcsolatban az átláthatóság (és a kizáró ok fenn nem állása) csak akkor állapítható meg, ha az ajánlatkérő által– megismerhető a tényleges tulajdonos személye, azaz a gazdasági szereplő valamennyi tényleges tulajdonosát megnevezte, és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § ib) pontjában részletezett minden egyes adatot tulajdonosonként megadta; vagy nyilatkozott a tényleges tulajdonos hiányáról; ÉS– megismerhetőek a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai, azaz a gazdasági szereplő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § ib) pontjának megfelelően a tulajdonosi és irányítási viszonyait feltárta, bemutatta az ajánlatkérő részére.Bármely fenti kötelezettségének (megnevezés-adatmegadás; feltárás-bemutatás) a gazdasági szereplő nem tett eleget, vagy hiányosan vagy hibásan tett eleget, azaz az ajánlatkérő minden fentiekben felsorolt adatot tételesen nem ismert meg, vagy az adatokban hibát, ellentmondást észlelt, akkor a Kbt. 71. § (1) bekezdés alapján felvilágosításkérést vagy hiánypótlási felszólítást kell kibocsátania. A Kbt. 65. § (15) bekezdés alapján pedig az ajánlatkérő kifejezett jogosultsága, hogy bármikor további információt kérhet az „azonosítás” és a viszonyok „átláthatósága” érdekében.Álláspontunk szerint a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a kapott adatokat dokumentáltan ellenőrizze, minimálisan az elérhető adatbázisok (pl. cégnyilvántartás) szintjén, vagy összevesse más forrásból ismert adatokkal (pl. másik közbeszerzési eljárás iratai, szerződések mellé csatolt átláthatósági nyilatkozat). Kétség vagy ellentmondás esetén pedig az ajánlatkérő köteles a Kbt. 71. § alapján felvilágosításkéréssel, szükség esetén hiánypótlási felhívással fordulni a gazdasági szereplőhöz, vagy a Kbt. 69. § (15) bekezdése alapján további információt kérni. Nem tartjuk elégségesnek a nyilatkozat formai ellenőrzését, álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek aktív tartalmi ellenőrzést is végeznie kell, és mindaddig eljárási cselekményeket kell eszközölnie, ameddig a jogszabályi keretek megengedik.A Kbt. 71. §-a szerint a kettős hiánypótlási tilalom kizárólag a hiánypótlásra vonatkozik, a felvilágosításkérés és a Kbt. 69. § (15) bekezdése esetében az alapelveknek megfelelően kell eljárni. Értelemszerűen, ha a felvilágosításkérésre, további információkérésre a gazdasági szereplő nem válaszol, akkor alapelvi okokból részére még egyszer nem küldhető ki ugyanaz a kérdés, de nincs akadálya annak, hogy a kapott felvilágosítás, információk tartalma miatt az ajánlatkérő újabb felvilágosításkéréssel forduljon a gazdasági szereplőhöz; illetve a Kbt. 69. § (15) bekezdése alapján további információt kérjen.Tekintettel arra, hogy az átláthatóság megállapításához a jogszabály a „megismerés” és „feltárás” cselekmények együttes teljesülését határozza meg, továbbá a jogszabály tételesen meghatározza a megismerésre és feltárásra kijelölt adatokat, amennyiben ezen adatok – esetlegesen a Kbt. 71. § cselekményeit [ideértve a Kbt. 69. § (15) bekezdést is] követően – továbbra sem állnak rendelkezésre (hiányzik), vagy továbbra is hibásak, vagy továbbra is ellentmondóak (pl. az adat a cégnyilvántartással továbbra sem egyezik, és a gazdasági szereplő ezt nem tudta tisztázni), akkor a gazdasági szereplő nem nevezhető átlátható gazdasági szereplőnek, és a kb) pont szerinti kizáró ok fenn nem állása nem állapítható meg.A gazdasági szereplőnek felróható hibáktól, hiányosságoktól, ellentmondásoktól meg kell különböztetni azt az esetet, amikor az ajánlatkérő aktív tartalmi ellenőrzése megakad, mert az ajánlatkérő pl. nem talál nyilvánosan elérhető adatokat (pl. cégnyilvántartásban), és ezért objektív okok miatt nem képes az ellenőrzést lefolytatni. Ebben az esetben, ha a „megismerés” és „feltárás” cselekmények együttesen teljesültek, a jogszabály által tételesen meghatározott adatokat az ajánlatkérő a részvételi jelentkezésből, illetve az ajánlatból megismerte, csak az adatokat vagy azok egy részét az ajánlatkérő objektív okok miatt nem tudja ellenőrizni, kizárólag erre hivatkozással a kizáró ok fennállása nem állapítható meg. A Kbt. az átlátható gazdasági szervezet fogalmánál, illetve a kizáró okkal összefüggésben nem írja elő az ajánlatkérői[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Kapacitást biztosító szervezet értékelési szempontra

Kérdés: Az ajánlatkérő a felelős műszaki vezető szakember többlettapasztalatát jelölte meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. Egy szakemberrel kapcsolatos értékelési szempontra is bevonhatunk kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet az állásfoglalásából: […] szempontok az alkalmassági követelményektől eltérő funkciót töltenek be, az értékelési szempontokra tett megajánlások összehasonlítására, az értékelési sorrend kialakítására és a szerződés odaítélésére, a nyertes ajánlattevő meghatározására irányulnak a Kbt. 75. §-a alapján.Az értékelési szempontokra tett megajánlás teljesítésének módja eltérő jogintézmény a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfeleléstől, ezért a kapacitást biztosító szervezet elnevezés és így a szervezetbevonás az értékelési szempontok esetében nem értelmezhető.A Kbt. 138. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevőt megilleti az alvállalkozó bevonására vonatkozó jogosultság, kivéve, ha az ajánlatkérő az alvállalkozó bevonását megtiltotta a Kbt. 65. § (10) bekezdése alapján. Eszerint építési beruházás, szolgáltatás közbeszerzési tárgyak esetében, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben a szerződés teljesítése során ezeket a feladatokat nem végezheti alvállalkozó, ezért az érintett értékelési szempontra tett megajánlást sem teljesítheti alvállalkozó, a közös ajánlattétel azonban továbbra is fennálló lehetőség.Fontos megjegyezni, hogy az értékelési szempontra tett megajánlás hiánya egyébként nem vonja maga után az ajánlat érvénytelenségét, azaz az ajánlattevő akár dönthet[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Bontás megismétlésének lehetősége

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlat elkésett, de a bírálat során a jogorvoslati fórum megsemmisítette egy ajánlatkérő összes döntését, megismételhető-e a bontás?
Részlet az állásfoglalásából: […] bontását követi, melyben – vélhetően – jogszerűen szükséges lefolytatni újra az ajánlatok bírálatát. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet értelmében a bontás nem ismételhető meg az alábbiak szerint:„5/B. § Az EKR-ben az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bontása nem megismételhető.”Az eredményről szóló döntés és ennek eredményeként a bírálat újrakezdése már az ajánlatok[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Közjogi szervezeti státusz autonóm szervezet esetében

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bek. e) pontjával kapcsolatban megjelent elnöki tájékoztatót elolvasva szeretném kérni segítségüket a jogértelmezésben. A tájékoztató a finanszírozás követelménnyel kapcsolatban a következőt rögzíti: „A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat tehát nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt.” A finanszírozási kritérium megvalósul-e, és létrejön-e az ajánlatkérői minőség – feltételezve, hogy a többi e) pontos kritériumnak megfelel – a szervezet tekintetében abban az esetben, ha a szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, viszont intézményi autonómiával rendelkezik? A gondolat alapja az, hogy megalapozhatja-e az Országgyűlés döntésén alapuló finanszírozás az ajánlatkérői minőséget akkor, ha az intézményi autonómiára tekintettel függőségi kapcsolat nem jön létre?
Részlet az állásfoglalásából: […] meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét…”Az önálló költségvetési fejezet a finanszírozás biztosítását jelenti, az intézmény autonóm jogállása ettől független kérdés. Önmagában az a tény, hogy egy szervezet finanszírozását technikailag a költségvetés biztosítja, már elegendő a közjogi szervezeti státusz fennállásához, amennyiben ennek mértéke többségi, és a további feltételek is fennállnak, melyek a szervezet[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Képletezési hiba

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.”Amennyiben a képlethiba (ha jól értjük) más értékeket is érint, erre egyéb kommunikációban van lehetőség az ajánlatkérő figyelmét felhívni. Arra is van lehetőség, hogy számításihiba-javítás esetében külön nyilatkozatot tesz az ajánlattevő, amelyben jelzi, hogy csak és kizárólag azokat az elemeket javította, melyek a felhívásban szerepeltek, és további, a képlethibával érintett elemeket nem. Ezzel egyben segíti is az ajánlatkérő munkáját, de nem követ el jogsértést azzal, hogy önállóan elkezdi javítani a költségvetést. Egyébiránt, mivel az ajánlatkérő kifejezetten csak a felolvasólap javítását kérte, úgy az ajánlattevő jogszerűen járt el, ugyanakkor ez a megoldás nehezen érthető, hiszen így a költségvetés és a felolvasólap nincs összhangban. Amennyiben az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot, azonnal érdemes előzetes vitarendezést kezdeményezni, mivel valóban nem kérte az ajánlatkérő a költségvetés benyújtását,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
1
2
3
4