Alkalmassági szempont értékelési szempont körbe sorolása

Kérdés: Lehet-e a referenciaértékelési szempont az, ha az ajánlatkérő csak a darabszámot igényli, és nem alkalmazza a referenciát alkalmassági szempontként az adott eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket (...).A 76. § (3) bekezdés b) pontja teszi lehetővé a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségének, képzettségének, tapasztalatának értékelését abban az esetben, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.Ez az értékelésiszempont-típus pedig összeér a szakember mint alkalmassági szempont alkalmazásával, ezért került túlzóan részletesen szabályozásra a hiánypótlás során is a szakember cseréjének kérdésköre, hiszen nem mindegy, hogy alkalmasság vagy értékelés keretében szeretné cserélni az ajánlatkérő a szakembert - Kbt. 71. § (9) bekezdés.A törvény 76. § (6) bekezdése tehát csak a szakember esetében értelmezhető úgy, hogy az alkalmasság értékelési szempontként is meghatározható, csak el kell különíteni az eljárást megindító felhívásban azt, hogy mi és milyen mérték minősül minimális elvárásnak (alkalmassági követelmény), és mi minősül értékelési szempontnak (amiért pont is jár). A 76. § (6) bekezdés d) pontját[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Negatív érték feltüntetésének kezelése a felolvasólapon

Kérdés: Meghatároztam egy értéket, amelynél kisebb nem szerepelhet a felolvasólapon. Ennek ellenére egy ajánlattevő beírt egy értéket, melynek ugyan nincs értelme - negatív érték -, de nem tudom, hogyan illesszem be az értékelésbe. Hogyan kezeljem ezt?
Részlet a válaszából: […] kívüli értékelési szempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. Az ajánlatkérő bármely szempont tekintetében jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.Mivel ezt tette az ajánlattevő, így nem az eljárási dokumentumban foglaltaknak megfelelően tett ajánlatot, ezért ajánlata érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerint. Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] marasztalására az alvállalkozó által indított kártérítési perben. A nevesítés ugyanakkor nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan mellőzés esetén a bíróság nem a szerződést hozta létre, hanem az alvállalkozó egyéb polgári jogi igényének (például: kártérítés) érvényesítése előtt nyitotta meg az utat. A hatályos Kbt. jóval árnyaltabban és világosabban szabályozza ugyanezt a kérdéskört, amikor is a 138. § (4) bekezdésében egyértelműen kimondja, hogy az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Egy közelmúltban született döntőbizottsági határozat mutatott rá, hogy a Kbt. idézett szakaszának első mondatában a jogalkotó csak annyit rögzít, hogy a nyertes ajánlattevő az ilyen szakembert csupán köteles bevonni a szerződés teljesítésébe, e kötelező bevonás módjáról, intenzitásáról azonban a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést. Ebből pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság azt vezette le, hogy a Kbt. 138. § (4) bekezdése szerinti szakember közreműködése szükségességének sajátosságait mindig a konkrét, egyedi szerződés specifikumai határozzák meg. A szerv arra is rámutatott, hogy a bevonás minimális mértékének és módjának megítélése során az ágazati szabályozás is figyelembe veendő. Az ajánlatkérőt a hatályos Kbt. alapján is szigorú ellenőrzési kötelezettség terheli abban a tekintetben, hogy az alkalmasságot igazoló szakember részt vett-e a szerződés teljesítésében, betartották-e a Kbt. 138. § (2) bekezdésének előírásait, és szerződésszerű volt-e a teljesítés, továbbá hogy az értékelési részszempontként figyelembe vett szakembert ténylegesen bevonták-e a szerződés teljesítésébe, és a teljesítés megfelelt-e a Kbt. 138. § (4) bekezdésében írtaknak, valamint a szerződés rendelkezéseinek.A Kbt. 142. § (1) bekezdése az ajánlatkérő fokozott felelősségét határozza meg a szerződés teljesítési szakaszában, és ellenőrzési, dokumentálási kötelezettséget ír elő számára a szerződés teljesítése során. Az ellenőrzéssel biztosítható, hogy a teljesítés a közbeszerzési dokumentumokban, az ajánlatban és a szerződésben foglaltaknak megfelelően történjék, továbbá megelőzhetők, megszüntethetők, adott esetben pedig korrigálhatók a szerződéstől eltérő teljesítések vagy a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmények.Az ajánlatkérői felelősség természetszerűleg nem állhat meg az ellenőrzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlatkérő csődhelyzettel kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Mit köteles vizsgálni az ajánlatkérő a csődegyezség kapcsán?
Részlet a válaszából: […] alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki(...) végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] nyelvtani és kontextuális értelmezés, különösen akkor nem, ha a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezése ellentétben áll a jogalkotó által deklarált jogalkotási célokkal és a szabályozás rendszerével, alapelveivel. Akomplex vizsgálat során a Kbt. egészére, annak összefüggő rendszerére is figyelemmel kell lenni, ahogyan erre a Fővárosi Törvényszék is rámutatott a 103.K.704.732/2020. számú ítéletében. Az Alaptörvény 28. cikke szerint "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak". Az Alaptörvény hivatkozott cikkéhez fűzött indokolás szerint "Az Alaptörvény 28. cikke a bíróságok és közvetetten más közhatalmi szervek jogértelmezésére irányadó szabály, amely a jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan ad eligazítást, iránymutatást". Egyébként maga a Kbt. is utal arra, hogy a jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásakor, illetve a törvényben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a szabályozás céljával összhangban és a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.Kiindulásként rögzítendő, hogy nincs akadálya annak, hogy az ajánlattevő akár több alkalommal is iratbetekintést végezzen. A kérdés szerinti esetben viszont az ajánlatevő által kezdeményezett iratbetekintéseket nem lehet egymástól elkülönülten kezelni, mert lényegüket és jellegüket tekintve összetartoznak, egyazon eljárási cselekmény megalapozására szolgálnak. Nem kétséges, hogy az ajánlattevő a Kbt. 45. § (1) bekezdése szerinti határidőben nyújtotta be első iratbetekintés iránti kérelmét, és annak az ajánlatkérő eleget is tett. Ennek során szerzett tudomást az ajánlattevő arról, hogy nem volt megfelelő a nyertes ajánlattevő árindoklása, és előzetes vitarendezési kérelem formájában az ajánlatkérő tudomására is hozta ezt. Ennek hatására az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől kiegészítő árindoklást kért hiánypótlás keretében, melynek során a nyertes ajánlattevő újabb iratot csatolt. Az ajánlattevő ezt is szerette volna megtekinteni, erre azonban az ajánlatkérő már nem adott lehetőséget, hivatkozva a Kbt. 45. § (1) bekezdésében írt ötnapos határidő lejártára.A jogszabály egyetlen lehetséges és helyes értelmezése az, hogy ilyen esetben az első iratbetekintés iránti kérelem a vélelmezett jogsértés megjelölése okán szükségképpen kiterjed[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Árindoklás bekérhetősége

Kérdés: Miért kér az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlatot tevőtől is ármagyarázatot, főleg úgy, hogy most is van velünk szerződése, és megfelelően teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.Amennyiben az ajánlatkérő tapasztalatai alapján nagy a jogorvoslati kockázat, vagy nagymértékben emelkedtek az árak, miközben mi magunk nyertes cégként nem emeltünk árat, úgy nincs annak jelentősége, hogy a korábbi adatok alapján nem lett volna aránytalanul alacsony az ár, amit ajánlottunk. Önmagában nem elegendő figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a korábbi adatokat a becsült érték megállapításához, amennyiben olyan piaci változások voltak, melyek szofisztikáltabb becsültérték-megállapítást igényelnek. Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek szabadsága van megkérdőjelezni a beérkezett ajánlatok mértékének elfogadhatóságát, figyelemmel saját becsültérték-megállapítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevői jogutódlás rögzítése az EKR-ben

Kérdés: Az ajánlattevői oldalon bekövetkező jogutódlás a Kbt. alapján nem szerződésmódosítás. Miként rögzíthető ez az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] szükséges módosítani saját adatait az EKR-ben, így a futó eljárások esetében (például: keretmegállapodás, újraversenyeztetés) már az új (jogutód) jogi személy tud ajánlatot tenni. Amennyiben pedig még ajánlattétel előtt történik a változás, úgy egyszerűen módosítható, frissíthető a jogi személy adata. Ha azonban már másik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Versenytárs teljesítésképtelenségével kapcsolatos információ felhasználása

Kérdés: Amennyiben tisztában vagyok azzal, hogy a versenytársam nem tudja teljesíteni a szerződést, hiszen látom, hogy milyen projekteket nyer, és mennyi embere, gépe van, felhasználhatom-e ezt az információt az eljárás során, ha még alá is tudom támasztani azt eredményről szóló tájékoztatók, nyilvános közbeszerzési szerződések bemutatásával?
Részlet a válaszából: […] vállalkozási szerződés teljesítésének sikeressége érdekében a kapacitásait bővíteni számos forrásból. ADöntőbizottság megállapította továbbá, hogy a kérelmező azt sem fejtette ki, hogy az alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő erőforrásának mennyisége milyen hatással van arra a körülményre, hogy az ajánlattevő tudja-e teljesíteni a megajánlott árért a szerződést.A Döntőbizottság megállapította, hogy "a tárgy szerinti esetben a bejelentett alvállalkozó esetleges kapacitáshiánya önmagában nem vezethet ahhoz, hogy a vállalkozó nem tudja teljesíteni a megajánlott árért a szerződést, mivel a Kbt. 138. § (2) bekezdésének második mondata alapján jogszerű lehetőség van arra, hogy a vállalkozó mégse ezen alvállalkozóját vonja be a szerződés teljesítésébe, hanem helyette saját maga járjon el vagy új szervezetet bízzon meg a hiányzó munka teljesítésére".A Kbt. 138. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. Eszervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Áremelés tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Mi a gyakorlat abban az esetben, ha többfordulós tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő a harmadik közbenső árnál nem a másodikkal egyezőt vagy kedvezőbbet ajánl meg, hanem emeli az ajánlati kötöttséggel nem terhelt árát?
Részlet a válaszából: […] hogy fokozatosan kiejti a kedvezőtlenebb ajánlatot nyújtókat, úgy valóban van lehetőség a kérdésben jelzett ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, egyébként nincs.A Kbt. 88. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le, és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben is biztosítania kell a valódi versenyt a végleges ajánlatok megtétele során,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítás többes jogalapon

Kérdés: Van-e lehetőség termékkiegészítésre 50%-os mértékben a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával összhangban úgy, hogy a módosítás alapja egy határidő-módosítás? Vagy inkább külön-külön lenne érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:(...) a következő feltételek együttes teljesülése esetén:-a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;-a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;-az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át - c) pont ca)-cc) alpontok.Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.Az indokolás leggyengébb pontja az előre nem láthatóság igazolása, melynek mind a határidő, mind a mennyiségi igény vonatkozásában fenn kell állnia. Akérdés alapján úgy értjük, hogy a "termékkiegészítés" valójában többlettermék mennyiségének biztosítását jelenti, ami egy további mennyiségi igény. Amennyiben határidő-módosítás történik, mert az ajánlatkérő például nem tudta felhasználni a korábban megrendelt termékeket, úgy a termékkiegészítés összekapcsolása a korábbi lassú felhasználással nehezen indokolható. Ha azonban hirtelen igény lépett fel,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
1
2