Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős, részben vagy egészében a szerződés lehetetlenülését okozta;- korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett - a)-d) pontok.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet alapján eredetileg is az elsődleges igazolási mód a saját nyilatkozat volt, különös tekintettel arra, hogy nem is tudta volna az ajánlatkérő máshonnan ellenőrizni az adatok nagy részét. Emellett mégis sok esetben az ajánlatkérő megnézte és ellenőrizte a kormányhivatalok honlapjait, és ezt az ellenőrzést (illetőleg ennek keretében azt, hogy a honlapokon nem állnak rendelkezésre a releváns nyilvántartások) dokumentálta. Nem volt ugyanakkor elvárható, hogy valamennyi kormányhivatal honlapját ellenőrizze és vizsgálja át az ajánlatkérő, és erről készítsen adott esetben képernyőfotókat; ez az eljárásmód bizonytalanságot eredményezett volna az ellen­őrzés oldaláról is.A kormány végül az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 317/2022. rendeletében egyértelművé tette a nyilatkozati elv érvényesülését az alábbiak szerint, mely 2022. augusztus 17-én lépett hatályba:"A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 9. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:)9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot;b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrzi."A c) ponton kívül tehát nincs már adatbázis-ellen­őrzési kötelezettsége az ajánlatkérőnek, egyértelmű, hogy a saját nyilatkozatot kell elfogadnia.A nem hazai letelepedésű ajánlattevők esetében pedig a következők szerint változott a szabályozás:"5. § A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Tényleges tulajdonosi nyilatkozat megfelelősége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem érti, hogy miért soroltunk fel a hiánypótlás III. pontjában több tulajdonost, mint amennyi a cégkivonatban szerepel. Ebben az esetben nyújtsunk be egy nyilatkozatot, ahol kifejtjük a tulajdonosi viszonyokat, hivatkozva a Kbt. megfelelő pontjára?
Részlet a válaszából: […] közvetett (jogi) személyeket is.A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely (...) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:- olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy- a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll - kb) és kc) alpontok.Mivel a fenti előírások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] betartani, a szerződés az összegezés közzétételét követően azonnal megköthető. Így a Kbt. 131. § (8) bekezdése szerint a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés,- ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, az innovációs partnerség eljárása során, a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő szerződéskötés érdekében, a hirdetménnyel induló, több szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban, vagy a 117. § szerint lefolytatott, több szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés, vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;- a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg, és ennek során több ajánlatot nyújtanak be - b) és d) pontok.A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet külön elismétli a Kbt. fenti szabályát, mint moratórium nélkül alkalmazható szabályt.Annak érdekében, hogy a moratórium alkalmazásának elmaradása ne eredményezzen szükségszerűtlenül hosszadalmas jogorvoslatokat és visszaélést, a kormányrendelet ugyanakkor rögzíti, hogy annak ellenére, hogy a szerződés megköthető, valójában semmis akkor, ha- úgy került sor a DBR és a keretmegállapodás alapján történő szerződéskötésre, hogy az ajánlatkérő megsértette a keretmegállapodásban a verseny újranyitására, vagy a DBR-be felvett gazdasági szereplők ajánlattételre felhívására vonatkozó kötelezettségét, vagy- a szerződéskötésre nem az eljárásban alkalmazott értékelési szempontok szerint legkedvezőbb érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel került sor.Keretmegállapodások és DBR-ek esetében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] az 53. § (8) bekezdése hivatkozási alap lehetne a döntés során.A Kbt. 53. § (8) bekezdése alapján a részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja részvételi jelentkezését. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig vonhatja vissza.A Kbt. azonban egyszerűsíti a kérdést, hiszen az érvénytelenséget maga állapítja meg a 73. § (6) bekezdésének a) pontjában, hivatkozva a 73. § (1) bekezdés e) pontjára az alábbiak szerint:Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha- azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta.Mivel az érvénytelenségi jogalap külön nem szükséges, hiszen a fenti 73. § (6) egyértelművé teszi az érvénytelenséget, valójában nem feltétlenül szükséges, de lehetőség az alábbi 73. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozni az érvénytelenséget megállapító köztes döntésben vagy összegezésben.A 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha- egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által elő­írt formai követelményeit.Abban igaza van a kérdezőnek, hogy a Kbt. utal az ajánlati kötöttség alatti visszavonásra az 54. § (4) bekezdésében, de ez nem azt jelenti, hogy ezzel ezt a cselekményt legitimálja, hanem technikailag ezzel a kisegítő szabállyal rendezi az ajánlati biztosíték szerepét ebben az esetben.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a DBR-ben

Kérdés: Indítottunk egy DBR felállítására irányuló eljárást. A beérkezett részvételi jelentkezéseket elbíráltuk, és felállítottuk a rendszert, majd kiküldtünk a rendszerben egy ajánlati felhívást, melyre válaszul az egyik ajánlattevő jelezte, hogy ő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, és kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ki kell-e zárni a DBR-ből az ajánlattevőt, és ha igen, melyik pontra hivatkozva? Vagy mivel nincs ajánlattételi kötöttség, maradhat a DBR-ben, legfeljebb az ajánlatát kell érvényteleníteni abban az esetben, ha mégis ajánlatot tenne az egyik felhívásunkra?
Részlet a válaszából: […] kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás áll be a rendszerbe felvett, érvényes részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében, azt a gazdasági szereplő köteles haladéktalanul jelezni az ajánlatkérő felé.A kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlatkérő semmiképpen nem maradhat a DBR-ben. A megoldás nem a b) pont alkalmazása, hanem a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint kizárás, ami érvénytelenséget eredményez.A Kbt. 73. § (1) bekezdés szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha- az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;- ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.A műszaki leírást általában úgy kell értelmezni, hogy ajánlatot az előírt vagy az azzal egyenértékű termékre lehet tenni. A megadott paraméterek ilyenkor - ellenkező kikötés hiányában - a minimális feltételeket jelentik, vagyis az ajánlattevők egyező, vagy a megadottnál kedvezőbb specifikációjú terméket ajánlhatnak meg. Az egyenértékű termék megajánlásának lehetősége egyébként a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 46. § (3) bekezdéséből, mint garanciális előírásból is következik. Eszerint a szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi. Ugyancsak tilos a védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra történő hivatkozás, ha ez egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítését, illetőleg kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás tehát csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírása, mégpedig az ugyanezen kormányrendeletben rögzített módok valamelyikén. A ilyen megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést mindenképpen szerepeltetni kell, az odaértendő.A műszaki megfelelőség és a műszaki egyenértékűség vizsgálata kötelező, csak ezután hozható jogszerű döntés az ajánlat érvényességének/érvénytelenségének kérdésében.Az ajánlatkérőnek ilyenkor - az egyenértékűség körében - azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlatban szereplő termék egyrészről funkcionális használatában, másrészről műszaki paramétereit tekintve alkalmas-e a kívánt cél elérésére, az elvárt funkció betöltésére, vagyis hogy elfogadható-e egyenértékű termékként. Ennek kapcsán van jelentősége annak, hogy mely paraméterek vonatkozásában állhat fenn egyenértékűség, és léteznek-e olyan egyedi jellemzők, amelyek esetében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] hogy az előírásnak megkülönböztetéstől mentesnek, objektívnak, átláthatónak kell lennie.A kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírható (...) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának - vagy annak meghatározott részének - benyújtásával (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló beküldése nem szükséges.A (4) bekezdés szerint az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az eszközök és a források aránya figyelembevétele szempontjainak átláthatóaknak, objektíveknek és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük.A fenti előírást 8-10 éve használták az ajánlatkérők aktívan, jelenleg rendkívül ritkán alkalmazzák. Igaz ez általában a pénzügyi alkalmassági követelményekre, melyek előírása még uniós rezsimben sem kötelező. A fenti szabály[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

A DBR 2. részében benyújtandó dokumentumok

Kérdés: A DBR 2. részében különböző nyilatkozatokat is benyújtanak az ajánlattevők, mint egy versenyújranyitásnál, vagy csak adnak egy árat?
Részlet a válaszából: […] az újraversenyeztetés során. (Feltételezve, hogy a DBR jellemzően uniós rezsimben kerül felállításra.)Hazánkban mindkét megoldásra van példa. Amennyiben már a részvételi szakaszban kéri, úgy az újraversenyeztetések során csak a kizáró oki nyilatkozat megerősítésére van szükség,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kizáró ok hatálya alá kerülés szerződés aláírása előtt

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől - melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált -, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?
Részlet a válaszából: […] előző esetre vonatkozó megítélést is erősíti - a szerződés felmondását teszi kötelezővé, amennyiben a szerződés megkötését követően jut az ajánlatkérő tudomására a közbeszerzési eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozás.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.Az összegezés módosítása során pedig az olvasható, hogy amennyiben az összegezés megküldését követően észleli az ajánlatkérő, hogy az eredmény jogsértő volt, abban az esetben jogosult azt módosítani.A Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha- a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.A fenti jogalap alkalmazását megakadályozza, hogy valójában az ajánlatkérő nem tudja, hogy a beérkezett ajánlatok nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá, vagy az ajánlattevők nem alkalmatlanok [Kbt. 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjai], mivel a bírálatot nem végezte el, hanem egyszerűen fedezet hiányában nyilvánította eredménytelenné (nem érvénytelenné) az eljárást. Ehhez joga volt, azonban a jogkövetkezménnyel számolnia kell, melyet a Kbt. 70. § (1) bekezdése rögzít.Az előző bekezdésben utalt rendelkezés szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, vagy az ajánlatok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
1
2
3
6