Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága


Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. december 27-én (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 873

[…] alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő a fentieknek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az érintett közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a Kbt. 226. §-a szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni – a keretmegállapodásos eljárás szabályait összefoglaló, 18. cím rendelkezései szerint. [A Kbt. 226. §-a értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a IV. fejezetnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3. cím, 126-128. §, 131-135. §) – a 13. és a 17. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.] Fontos, garanciális jellegű, az ajánlatkérők érdekét védő rendelkezés, miszerint tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást. A keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben, illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a Kbt. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. Lényeges, hogy ennek a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a közbeszerzési törvény 90. § (2) bekezdésének és a 199. § (3) bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség (öszszességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásának módja, illetve az ajánlatok előnyben részesíthetősége). Abban az esetben pedig, ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni, amely legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen – a közbeszerzések tárgyát, – az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, – a közbeszerzések előirányzott mennyiségét is. A keretmegállapodás – bizonyos kivételekkel – nyilvános, és annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A Kbt. fentiekben említett előírásai részletesen szabályozzák a keretmegállapodásos eljárások rendjét is (amelynek szabályozása csaknem azonos a közösségi és a nemzeti rezsimben, ezért csak az előbbire vonatkozó előírásokat ismertetjük), az alábbiak szerint. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek – illetőleg az összes ajánlattevőnek egyidejűleg – írásban kell megküldeni. Más ajánlattevő bevonására az eljárásba nincs lehetőség. A tárgyalásos eljárás megkezdéséről az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni kell úgy, hogy a tárgyalásos eljárás megkezdésének napján az ajánlatkérő benyújtja – közvetlenül, telefaxon vagy elektronikus úton – az ajánlattételi felhívást a Döntőbizottsághoz, emellett megadja az ajánlattételre felhívni szándékolt szervezetek (személyek) nevét, címét (lakóhelyét, székhelyét), valamint a tárgyalásos eljárási forma választását megalapozó indokokról szóló tájékoztatást. Az ajánlatkérő – a Kbt. idevonatkozó rendelkezése szerint - mentesülhet a tárgyalásos eljárás megindításának kötelezettsége alól, ugyanis nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani akkor, ha a keretmegállapodás megkötését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására más meghirdetendő eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg akkor, ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről – a közzétételt követően haladéktalanul – egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. Az ajánlattételi felhívásnak – keretmegállapodásos eljárás alkalmazása esetén – legalább a következőket kell tartalmaznia: – az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail); – hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító, illetőleg meghirdető hirdetményre és közzétételének napját; – hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra; – a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg; – a közbeszerzés tárgyát, illetőleg […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.