Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. január 7-én (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1497

[…] hivatkozást az eljárást megindító felhívásra; – az ajánlattevő és alvállalkozó megjelölését; – az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra; – a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját; – az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát. Ebben az esetben tehát szerződéses viszony ugyan nem alakul ki a felek között, mégis, az alvállalkozó – amennyiben az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget – jogosult az adatbejelentésre. Ennek természetesen nem szükségszerű következménye, hogy az ajánlattevő az ellenszolgáltatást is teljesítse az alvállalkozó felé, ennek feltétele továbbra is az ajánlattevői engedményezés erre az esetre (lásd alább). A problémát elsősorban az jelenti, ha a felek közötti elszámolási vitába gyakorlatilag az ajánlatkérő keveredik bele anélkül, hogy a valós teljesítés tekintetében akár pontos információi lennének. A kellemetlenségek elkerülését ugyanakkor, bízunk benne, hogy az ajánlattevők nem alvállalkozóik eltitkolásával fogják megoldani a későbbiekben. [Emlékeztetőül: a Ptk. lehetővé teszi, hogy a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhassa (engedményezés). Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet […]