Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele


Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. október 13-án (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1725

[…] is lefolytathatóak. Többfordulós párbeszéd esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokat az ajánlattevőket meghívni a további forduló(k)ra, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban, a részvételi felhívásban a törvény 57. §-ának (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján a legkedvezőbb megoldási javaslatot (javaslatváltozatot) tették. Az ajánlattevők száma azonban az utolsó tárgyalási fordulót követően sem lehet háromnál kevesebb. Az eltérő javaslatot adó ajánlattevők megoldási javaslatait is a felhívásban az 57. § (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján kell összehasonlítani. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, a különböző megoldásijavaslat-változatokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára (fordulóira) nem meghívni. Nyílt, vagy meghívásos eljárás esetében – mivel nincs köztes kommunikáció a felek között, és a bontást követően az ajánlatok értékelése történik – nincs lehetőség hasonló számcsökkentésre. A számcsökkentés feltétele ugyanakkor a fordulónkénti csökkentés, azaz nincs lehetőség egy fordulóval kiszórni az ajánlattevőket, és csak a maradék ajánlattevők tekintetében eredményt hirdetni, következő tárgyalás nélkül. A csökkentés célja is egybecseng a több fordulóval, hiszen tehermentesíteni akarja az ajánlatkérőt, aki a további fordulókon már csökkenő számú ajánlattevővel kell, hogy folyamatosan tárgyaljon. [A Kbt. fentiekben hivatkozott 57. § (3) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni – az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; – részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); – az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; – azt a módszert (módszereket), […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.