Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. augusztus 9-én (281. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5154

[…] elő­állításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jó hírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg...(3) A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni."A teljesítésben továbbá a jogbérletbe adót annyiban illeti meg ellenőrzési jog, mely a szerződésben foglaltak és saját utasításaiban foglaltak ellenőrzését jelenti. Ebben az értelemben nem kizárt tehát, hogy akár olyan tartalma is lehet a szerződésnek, mely kifejezetten akadályozza, a partnerek tevékenységét, és olyan együttműködésre készteti őket, mely a közbeszerzésben jogszerűtlen.A D. 201/2023. számú ügyben ezért volt jelentősége annak, hogy az érdekelt a közbeszerzési eljárás során becsatolta a Kbt. 44. § rendelkezései alapján üzleti titoknak minősített franchise-szerződését és menedzsmentszerződését. Ezen dokumentumokban nem szerepelt olyan jogkör, amely a jogbérletbe adót feljogosítaná az érdekeltek (esetünkben az ajánlattevők) irányítására, működésük szervezésére, döntéshozatalra, valamint az ajánlattevők közötti kapcsolattartásra, tevékenységük szervezésére sem közvetlen, sem közvetett módon. A dokumentumok egyrészt franchise-jogokat, hasznosítást, elszámolást, egységes arculati megjelenési követelményeket rendeznek, másrészt pedig a menedzsmentet támogató, üzletviteli tanácsadó jellegű szolgáltatásokat sorolnak fel.A menedzsmentszerződés keretében megkötött üzletviteli tanácsadói szolgáltatás pedig nem jelent az ajánlattevőre nézve irányítási, döntési jogokat, ahogyan azt a fentiekben a Ptk. is alátámasztotta. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Ptk. szabályaitól eltérő módon valamely menedzsmentszerződés ne tartalmazhatna egyéb jogokat a jogbérletbe adó vonatkozásában, ezért a kérdésre adott válaszban szükséges kiemelni, hogy amennyiben egyértelműen franchise-szerződésről van szó, úgy annak nem része az utasítási jog. Ha azonban a felek eltérően állapodnak meg, és olyan atipikus szerződést hoznak létre, mely utasítási jogot is tartalmaz, akkor más lehet a helyzet megítélése.A döntés is kitér egyébiránt azon kizáró okokra, melyek megalapozhatják az érintett ajánlattevők kizárását. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerint: "(1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött." A Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint: "(2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak."Amennyiben tehát a felek egyébként összejátszanak, akkor természetesen más okból, de szükséges kizárni őket az eljárásból, és ajánlatukat érvénytelenné nyilvánítani. Az érintett eljárás során a jogorvoslati fórum megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálata során a Kbt.-ben előírt kötelező és szükséges eljárási intézkedéseket megtette az ajánlatok érvényességének megállapítása érdekében. Több alkalommal kért az érintett 4 ajánlattevőtől felvilágosítást a kérelmező által sérelmezett kérdéskör kapcsán, az ajánlatkérő a felvilágosításkérés során egyértelműen fogalmazta meg a problémakört, a tisztázandó kérdéseket. Az érintett 4 ajánlattevő megadta a felvilágosítást az ajánlatkérői kérdésekre, a kért alátámasztó dokumentumokat csatolta. A nyilatkozatok tartalma kapcsán kétség nem merült fel, így az ajánlatkérő megfelelően járt el, hogy azokat figyelembe vette és azokat elfogadta. Így eljárási szempontból az ajánlatkérő a Kbt. előírásai szerint járt el, hiszen tisztázta, hogy […]