Ajánlattétel keretmegállapodás második részében
Kérdés
Árubeszerzésre megkötött keretmegállapodásban konzorciumi ajánlatot tettünk. Egy versenyújranyitáson mi szeretnénk indulni a konzorciumon belül. Van arra lehetőség, hogy csak mi adjunk ajánlatot, kössünk szerződést, mi teljesítsünk és mi számlázhassunk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. május 7-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5471
[…] változtatnak a közös ajánlattevők jogi státuszán.Jogi szempontból a közös ajánlattevő tagok között nincs különbség, valamennyien szerződést kötő felek, azonos jogok és kötelezettségek illetik meg őket az ajánlatkérővel szemben, a közbeszerzési szabályozás alapján egyetemleges felelősség terheli őket a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő irányába [Kbt. 35. § (6) bekezdés].Ezt erősíti a Kbt. 35. § (3) bekezdése, amely kifejezetten előírja, hogy a közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.Ez valójában a Ptk. 6:29. §-ában szabályozott, „több kötelezett a kötelemben” egyetemleges kötelezettség mellett jogintézménynek felel meg.A közös ajánlattevők tehát kifelé együttesen lépnek fel, együtt alkotják a szerződő felet, a keretmegállapodás második részében az ajánlattételi és szerződéskötési kötelezettség a közös ajánlattevőket együttesen terheli.Ezért a versenyújranyitások során a közös ajánlattevők az ajánlatot is együttesen adják be, az ajánlatban valamennyi közös ajánlattevőt meg kell jelölni ajánlattevőként (pl. felolvasólapon, nyilatkozatokon), nyertesség esetén pedig – hasonlóan a keretmegállapodáshoz – az egyedi szerződésben is együttesen szerepelnek szerződést kötő félként, és az egyedi szerződés teljesítéséért is egyetemlegesen felelnek.A közös ajánlattevők azonban az általános polgárjogi szabályok alapján jogosultak a belső viszonyukat szabályozni egy ún. együttműködési megállapodásban. Ebben az együttműködési megállapodásban akár előre feloszthatják egymás között a feladatokat, de arra is van lehetőségük, hogy „esetileg” állapodjanak meg. Ezeknek az együttműködési megállapodásoknak a lényegét az adja, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazzák az adott közös ajánlattevőt, hogy nevükben és képviseletükben eljárjon, akár a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban, akár a szerződéses szakaszban indított versenyújranyitásokon vagy a közvetlen megrendelések során. A meghatalmazás tartalma dönti el, hogy a meghatalmazott közös ajánlattevő milyen eljárási cselekményeket végezhet (ajánlatadás, szerződéskötés, teljesítés), de mindvégig a közös ajánlattevők nevében és képviseletében jár el.Szükséges ismét kiemelni, hogy ezek az állandó vagy eseti megállapodások kizárólag a közös ajánlattevők belső viszonyait érintik, a közös ajánlattevők […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. május 7-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5471
[…] változtatnak a közös ajánlattevők jogi státuszán.Jogi szempontból a közös ajánlattevő tagok között nincs különbség, valamennyien szerződést kötő felek, azonos jogok és kötelezettségek illetik meg őket az ajánlatkérővel szemben, a közbeszerzési szabályozás alapján egyetemleges felelősség terheli őket a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő irányába [Kbt. 35. § (6) bekezdés].Ezt erősíti a Kbt. 35. § (3) bekezdése, amely kifejezetten előírja, hogy a közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.Ez valójában a Ptk. 6:29. §-ában szabályozott, „több kötelezett a kötelemben” egyetemleges kötelezettség mellett jogintézménynek felel meg.A közös ajánlattevők tehát kifelé együttesen lépnek fel, együtt alkotják a szerződő felet, a keretmegállapodás második részében az ajánlattételi és szerződéskötési kötelezettség a közös ajánlattevőket együttesen terheli.Ezért a versenyújranyitások során a közös ajánlattevők az ajánlatot is együttesen adják be, az ajánlatban valamennyi közös ajánlattevőt meg kell jelölni ajánlattevőként (pl. felolvasólapon, nyilatkozatokon), nyertesség esetén pedig – hasonlóan a keretmegállapodáshoz – az egyedi szerződésben is együttesen szerepelnek szerződést kötő félként, és az egyedi szerződés teljesítéséért is egyetemlegesen felelnek.A közös ajánlattevők azonban az általános polgárjogi szabályok alapján jogosultak a belső viszonyukat szabályozni egy ún. együttműködési megállapodásban. Ebben az együttműködési megállapodásban akár előre feloszthatják egymás között a feladatokat, de arra is van lehetőségük, hogy „esetileg” állapodjanak meg. Ezeknek az együttműködési megállapodásoknak a lényegét az adja, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazzák az adott közös ajánlattevőt, hogy nevükben és képviseletükben eljárjon, akár a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban, akár a szerződéses szakaszban indított versenyújranyitásokon vagy a közvetlen megrendelések során. A meghatalmazás tartalma dönti el, hogy a meghatalmazott közös ajánlattevő milyen eljárási cselekményeket végezhet (ajánlatadás, szerződéskötés, teljesítés), de mindvégig a közös ajánlattevők nevében és képviseletében jár el.Szükséges ismét kiemelni, hogy ezek az állandó vagy eseti megállapodások kizárólag a közös ajánlattevők belső viszonyait érintik, a közös ajánlattevők […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
