Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelmény (referencia) igazolási módja kötelező jelleggel a referencialevél, akár nemzeti, akár uniós eljárási rendben folytatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Árlejtés elmaradása

Kérdés: A Kbt. 108. § (8a) bekezdése a következőt tartalmazza: „Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.” Van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy amennyiben több ajánlat benyújtásra került, de a bírálatot követően csak egy érvényes ajánlat marad, akkor a Kbt. 108. § (8a) bekezdésére hivatkozással eltekintsen az árlejtés lefolytatásától?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott rendelkezés az alábbiak szerint szól:„108. § (8a) Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Árlejtés elmaradása

Kérdés: A Kbt. 108. § (8a) bekezdése a következőt tartalmazza: „Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.” Van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy amennyiben több ajánlat benyújtásra került, de a bírálatot követően csak egy érvényes ajánlat marad, akkor a Kbt. 108. § (8a) bekezdésére hivatkozással eltekintsen az árlejtés lefolytatásától?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott rendelkezés az alábbiak szerint szól:„108. § (8a) Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Van-e akadálya a már korábban felállításra került dinamikus beszerzési rendszerben annak, hogy az ajánlatkérő egy adott közbeszerzés megvalósítása érdekében felhívást (ajánlattételi felhívás) küldjön ki, amennyiben az adott időpillanatban folyamatban van – a Kbt. szerinti 10 munkanapos határidő figyelembevételével, vagy indokolt esetben az 5 munkanap időtartamú meghosszabbítással – benyújtott részvételi jelentkezés elbírálása?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (6) bekezdésének bírálati szabálya a folyamatosan folytatott bírálatokra vonatkozik, nem írja elő, hogy a már felállított rendszerbe be kellene várni az éppen bírálat alatt lévő jelentkezéseket. Maga a (6) bekezdés is a folyamatosságára utal a bírálatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmai önéletrajz és üzleti titok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárást indítottunk, ahol a szakember szakmai tapasztalatát írtuk elő alkalmassági követelményként és a szakmai többlettapasztalatot értékelési szempontként. Az egyik ajánlattevő, amely az értékelési sorrendben a második helyen áll, a szakember önéletrajzát üzleti titokká nyilvánította. Kérdésünk az, hogy nemzeti eljárásban az önéletrajz üzleti titokká nyilvánítható?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok szabályozását illetően nincs különbség az uniós és a nemzeti eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások között. A Kbt. 44. § (1) bekezdése tartalmazza az üzleti titokká nyilvánítás szabályait, hogy az ajánlattevő milyen feltételek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Hirdetmény módosítása és az EKR

Kérdés: Jelenleg nem tudok benyújtani ajánlatokat, nem is tudom, miért van felfüggesztve ez a lehetőség egy éppen zajló eljárásban. Ha az utolsó pillanatban nyílik csak meg, akkor hogyan tudok megfelelni? Nem lesz időm feltölteni, vagy éppen nem tudom megoldani, hogy az ajánlat benyújtására jogosult éppen akkor ott legyen.
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek joga van módosítani az eljárási dokumentumokon, beleértve az eljárást megindító hirdetményt is. Amennyiben a hirdetmény módosul, úgy mindenképpen szükség van a határidők módosítására. Hasonló a helyzet akkor, amennyiben az eljárási dokumentumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Árindokolás kérése üzleti titok tartalmára

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kérdéssel lepett meg negyedik árindokolás-kérésében: „Kérem, szíveskedjen alátámasztani az árindokolásának 5. pontjában hivatkozott tételek esetében egyedi anyagvásárlási keretszerződéseiben hivatkozott árkedvezményeket alátámasztó árajánlatokat.” Ebben az esetben hivatkozhatok-e arra, hogy egyébként az árajánlatok üzleti titoknak minősülnek, ami esetünkben tényleg így van?
Részlet a válaszából: […] Az árindokolás 5. pontjában jelzett árkedvezményeket megalapozó árajánlatok harmadik fél hozzájárulásával csatolhatók, tekintettel arra, hogy üzleti titok által érintettek. Mivel a kérdés alapján a harmadik fél nem járult hozzá az árajánlatok közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat visszavonása

Kérdés: Vissza kell-e vonnom azt az ajánlatot, amit először tettem, de a tárgyalást követően új ajánlatot teszek, vagy egyszerűen új ajánlatot nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. alábbi 55. § (7) bekezdésének könnyen félreérthető szabályára utal, amely szükségessé teszi a korábbi ajánlat visszavonását az új ajánlat benyújtását megelőzően. Ez az alábbi szabály azonban arra az esetre vonatkozik, amikor az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Alvállalkozók megnevezése

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérő a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő alvállalkozóinkat. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be. Mi ilyen esetben a teendő, hogy az ajánlatunk érvényes legyen? Mindenképpen nevezzünk meg egy potenciális alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az alábbiakat kell megjelölnie az ajánlatában:– a) a közbeszerzésnek/szerződésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez alvállalkozót kíván igénybe venni,– b) a részek tekintetében az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Szakember tapasztalata

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. külön kiemeli az alkalmassági követelmények meghatározása során az esélyegyenlőség követelményét. Ez egyben azt is feltételezi, hogy minden ajánlattevőnek azonos feltételekkel kell megfelelnie a feltételeknek, azaz nincs arra lehetőség, hogy az ajánlati kötöttség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
20