Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...időközben nem változtak meg; ha pedigtervpályázati eljárást követően rendelik meg a szolgáltatást, és – abírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kellszerződést kötni, akkor az ajánlatkérőnek a tervpályázati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közbeszerzési gyakorlat meghatározásának értelmezése

Kérdés: Hogyan lehet olyan kérelmező hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki több mint 5 éves sikeres szakmai gyakorlattal rendelkezik, de kizárólag ajánlattevői oldalon? A vonatkozó, 29/2004. IM rendeletben foglaltak ugyanis egyaránt előírnak kötelező darabszámú gyakorlatot a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban is, amelyek egyidejű teljesítése nem lehetséges ajánlattevői oldalon dolgozó kérelmezőnél, hisz az összeférhetetlenség alapján nem lehet valaki egy eljárásban előkészítő is és ajánlattevő is?
Részlet a válaszából: […] ...tett közzé, amely a Tanács honlapján olvasható, valamint aKözbeszerzések Tanácsának névjegyzékbe történő felvételhez adott ajánlásait aKözbeszerzési Levelek 33. számában, a 768. számú kérdésre adott válaszunkbanrészletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Más szervezet erőforrásaira támaszkodás terjedelme

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése és 66. §-ának (2) bekezdése szerinti "erőforrást rendelkezésre bocsátó szervezet" esetén honnan tudja az ajánlatkérő, hogy a "szervezet" rendelkezik az "erőforrással"? Mi van abban az esetben, ha az ajánlattevő az összes alkalmassági feltételt ezzel a "szervezettel" kívánja igazolni, és megállapítható, hogy a "szervezet" egy hónapja bejegyzett, 3 milliós tőkéjű cég? Van-e jogszabályi lehetőség arra, hogy alkalmatlanság címén ezt az ajánlattevőt az ajánlatkérő az eljárás során mint érvénytelen ajánlatot tevőt kezelje?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő is alkalmatlannak minősüljön. A kérdésre vonatkozóan javasoljuk még a KözbeszerzésekTanácsa 1/2006. ( K.É. 41.) számú ajánlásának áttekintését, amelyet azajánlattevők, illetőleg alvállalkozók szerződés teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Rangsorolás részvételi szakaszban más szervezet erőforrásaira támaszkodás esetén

Kérdés: Más szervezet erőforrásaira való támaszkodás esetén részvételi szakaszban hogyan lehet elvégezni a rangsorolást, ha a más szervezetnek az erőforrás meglétéről csak nyilatkoznia kell, azaz nem kell bemutatnia azt?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásnaka törvény szerint, és e szerint kell rangsorolni is, ha úgy tetszik,látatlanban. Megemlítjük, hogy a Tanács e tárgyban kiadott ajánlásaszerint a kötelezettségvállalási nyilatkozat tartalmára vonatkozóan azajánlatkérő tehet előírásokat, amelyekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

"Más szervezet"-re előírható feltételek

Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...törvényiszabályok meglehetősen szűkszavúak, és emiatt nehezen alkalmazhatók – aKözbeszerzések Tanácsának 1/2006. (K. É. 41.) számú ajánlása nyújt eligazítást.Az ajánlásban a Tanács hangsúlyozza, hogy az alkalmasságvizsgálata minden közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget adaz ajánlatkérőnek arra, hogy előírhassa: az igazolásokat hiteles másolatbankell csatolni. A Tanács az említett ajánlásában egy ún. alaki sorrendet isfelállított az igazolások tekintetében, amely a következő: 1. eredeti, 2.hiteles másolat, 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Közfeladat a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A Kbt. 2/A § (1) bekezdésének a) pontja szempontjából a "közfeladat" fogalmára van-e valamilyen tájékoztató állásfoglalás, illetve ennek hiányában milyen jogszabályokra hagyatkozhatunk a fogalomkör behatárolása során? Ez csak önkormányzati feladatokat jelent, vagy több annál?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát a törvénynem tartalmazza az értelmező rendelkezések között, és nincs tudomásunk errevonatkozó állásfoglalásról, ajánlásról sem. A fentiek hiányában abbólkell/lehet kiindulni, hogy az ajánlatkérő szervezet milyen feladat ellátásábanérintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Korábbi eljáráshoz kiadott OMMF-igazolás elfogadása

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti OMMF-igazolás a tanácsi ajánlás értelmében 3hónapig érvényes. Az Itv. szerint az OMMF az igazolásban rögzíti, hogy mely eljárásra adta ki azt. Ennek függvényében az ajánlatkérő köteles-e elfogadni az OMMF 3 hónapon belüli igazolását abban az esetben, ha azon más ajánlatkérő szerepel?
Részlet a válaszából: […] Az OMMF-igazolás érvényességéről a Kbt. 63. §-ának (5)bekezdése rendelkezik, és rögzíti, hogy a hatósági igazolás a kiállításátólszámított 3 hónapig érvényes. A hatósági igazolás az érvényességi időn belülalkalmas a benne foglalt tény, állapot igazolására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Önkormányzati feladatok ellátása közbeszerzés nélkül, a visszterhes szerződés fogalma

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdést – megítélésem szerint – két vonatkozásban isvizsgálni kell. Az egyik kérdéskör az önkormányzat és a kft. közbeszerzésikapcsolata, a másik a kft. közbeszerzési jogalanyisága.Az első vonatkozás tekintetében: az alapító önkormányzat ésaz általa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg,és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;– műszaki ajánlás európai szabványügyi szervezet által nemszabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
9
10
11
14