183 talált cikk az ajánlat elbírálása kifejezésre

Kérdés: Fennáll-e az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok elbírálása tekintetében akkor, ha a szerződés megkötésére, illetve annak teljesítésére nem lenne képes?

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonú ajánlattevő becsatolhatja-e ajánlatába az anyacég referenciáját? Elfogadható-e ez az igazolási mód?

Kérdés: A pályázati dokumentációt (ha annak felvételét feltételként jelölte meg az ajánlatkérő) felveheti-e egy cég a saját nevére, és utána pályázhat-e konzorciumként? Ezt az ajánlatkérő szabályozhatja-e, vagy kizárólag a törvény előírásai a mérvadóak?

Kérdés: Nyilvános-e a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés?

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?

Kérdés: Kötelező-e az eljárás eredményéről való összegzést az eredményhirdetésen szétosztani, akkor is, ha az ajánlatkérőnek ehhez nincs meg a megfelelő technikai háttere (fénymásoló stb.)?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatok formai követelményei között az ajánlatkérő folyamatos oldalszámozást írt elő. Az ajánlat elbírálása során ajánlatkérő kizárhatja-e az eljárásból az ajánlattevőt azért, mert ajánlatának oldalain csak az írott oldalakat számozta be, az üres hátoldalakat nem, és ezzel az ajánlatkérő álláspontja szerint nem teljesítette az ajánlat benyújtására előírt feltételeket, így ajánlata érvénytelen?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásának szempontjait ugyanúgy kell kiválasztani, mint a régi Kbt. esetében? Milyen részletes előírásokat tartalmaz a hatályos szabályozás a részszempontok pontozási módszere tekintetében?