Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […]  Az alábbiakban idézett, a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése azta lehetőséget tartalmazza, miszerint ajánlatkérő dönthet úgy, hogy fokozatosancsökkenti az ajánlattevők számát. Ennek feltétele, hogy az eljárás során csakkedvezőbb ajánlatokat lehessen tenni. Korlátja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjárakötelezés néhány esetben, például a versenypárbeszéd esetében kifejezettelőírás, de mindez nincs különösebb hatással a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás választásának gyakoriságára hazánkban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás "szükség esetén"

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő "szükség esetén" ad lehetőséget hiánypótlásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosításakötelezővé és teljes körűvé tette a hiánypótlás jogintézményét. A törvény 83.§-a szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonosfeltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 99/A. §-ának (3)bekezdése szerint, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát nyilvánosságra hozza,amennyiben az a szerződés részét képezi.Az előzőekben hivatkozott rendelkezés értelmében azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Felvilágosításkérés minősítése

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdés gyakorlatias, és rávilágít a közbeszerzési törvény2010. szeptember 15-én hatályba lépett új szabályainak egyik érdekes elemére.A Kbt. 85. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ajánlatkülönböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címke:

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
Kapcsolódó címke:

Betekintés kizárt ajánlattevő ajánlatába

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlattevő ajánlata elkésett, így kizárták, nem isbontották fel ajánlatát. Induljunk ki abból, hogy ki minősül ajánlattevőnek aKbt. 4. §-a szerint.Ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Magyar nyelvű fordítás eltérése idegen nyelvű okirattól

Kérdés: Ha az idegen nyelvű okirat magyar nyelvű fordítása az idegen nyelvű okirat tartalmától eltér, melyik tartalom az elfogadható, illetve mi ennek a jogkövetkezménye az ajánlat elbírálása vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az esetleges eltérés az ajánlattevő felelősségi körébetartozik. Ez azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek kell ellenőriznie, hogy abecsatolt idegen nyelvű okirat, illetve annak magyar nyelvű fordítása egymásnakmegfelelnek-e. Eltérés esetén nyilvánvalóan új fordítást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
Kapcsolódó címke:
1
…
8
9
10
…
19