Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérőnek meg kell határoznia (a törvény a "köteles meghatározni"fordulatot alkalmazza) a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A mennyiségtekintetében megengedi a hivatkozott törvényi rendelkezés (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Ajánlattevő szerződéskötési kötelezettsége az általa megjelölt alvállalkozóval

Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a szerződés teljesítésére vonatkozó hivatkozott304. § (2) bekezdés értelmezésével közelíthető meg jól. A rendelkezés szerint:az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – ha az ajánlatkérő afelhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Ajánlattevők visszalépésének szabályozása a közbeszerzésben

Kérdés: Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első és második része vonatkozásában: aközbeszerzési törvény nem tartalmaz rendelkezéseket a sem nyertes, sem pedigmás ajánlattevő ún. visszalépési eseteire, azaz bármelyik ajánlattevő bármilyenindokra hivatkozással megteheti azt. Ha a nyertes ajánlattevő lép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek ebben a helyzetben nincs más lehetősége,mint új eljárást kiírni. Természetesen ilyen helyzetben szükségszerű annakledokumentálása, hogy mennyi ideje nem érkezik válasz, és milyen mértékben nemtesz eleget ajánlati kötöttségének az ajánlattevő. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Esélyegyenlőség alapelvének betartása egyedi tárgyalások mellett

Kérdés: Ajánlatkérőként számos tárgyalásos eljárást bonyolítunk már le. Hogyan tudom jogszerűen, az esélyegyenlőség elvének betartása mellett lezárni a tárgyalást, ha külön-külön tárgyalok az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárásokra vonatkozóan a Kbt. 126-128. §-aitartalmazzák a tárgyalási szabályokat – amelyeket a válasz végén a teljességérdekében feltüntetünk. Ezen túlmenően az ajánlattételi felhívásra vonatkozórendelkezések is rögzítik, hogy a felhívásban meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatban nem egyértelmű elem fedezhető fel,úgy az ajánlatkérő pontosíthatja vagy pontosíttathatja azt. Erre vonatkozóankét szempontból is találunk irányadó szabályt a törvényben. A Kbt. 84. §-a alapján, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Indokoltan meghosszabbított elbírálási határidő lerövidíthetősége

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az indokoltan meghosszabbított elbírálási határidőt is lerövidítse az ajánlatkérő, ha hamarabb döntést hozott? (Figyelemmel a lehető leggyorsabb elbírálás elvére.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 94. §-a mind a meghosszabbításra,mind a korábbi meghirdetésre lehetőséget ad az alábbiak szerint. Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A cél – mint az a kérdésből látható – az áramellátásbiztosítása. Mivel ehhez áramfejlesztő beépítése történik meg, valamint atovábbiakban az üzemeltetés is ehhez kapcsolódik, és az ajánlatkérő olyankonstrukciót szeretne megvalósítani, ami a lehető legkevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Ajánlatkérő által kezdeményezett felvilágosításadás korlátjai

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat hibajavítás, pontosítás kapcsán tartalmában nemmódosulhat. Ha tehát például az ajánlatkérő azt észleli, hogy az ajánlati áregyes elemeire vonatkozó részt az ajánlattevő nem töltötte ki, de elképzelhető,hogy a bonyolult dokumentációban nem találja az erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Eljárás törvénybe ütköző eredmény kihirdetése esetén

Kérdés: Az eredményhirdetés után vettük észre, hogy a kihirdetett eredmény a Kbt.-be ütközik. Az eredményhirdetésen valamennyi ajánlattevő megjelent, az írásbeli összegzést részükre átadtuk. Hogyan korrigálható a kérdés szerinti helyzet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban (2/2006. IMrendelet) meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni azajánlatokról.A 96. § (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
1
31
32
33
35