Találati lista:
2011. cikk / 4687 Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán
Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
2012. cikk / 4687 Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása
Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
2013. cikk / 4687 Alapelvek sérelme
Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hibaelhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
2014. cikk / 4687 Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai
Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
2015. cikk / 4687 Végleges ajánlatok benyújtása tárgyaláson
Kérdés: A továbbiakban – 2014. március 15-ét követően – nem kérhetünk a tárgyalás során végső ajánlatot? Ha nem, akkor ez miből következik, és miért nem lehet mindezt megtenni? Ez idáig nagyon gyakran terveztük eleve úgy a tárgyalásokat, hogy ott helyben adták át ajánlataikat az ajánlattevők, és a tárgyalást követően bontottuk fel az ajánlatokat. Erre lesz a továbbiakban lehetőség?
2016. cikk / 4687 Szerződéskötés lehetősége a második legkedvezőbb ajánlat nevesítésének hiányában
Kérdés: Két ajánlat esetén, ha a kiírásban nincs nevesítve a második legkedvezőbb ajánlat, de csak két ajánlat van, a nyertes visszalépésekor megkötik-e a szerződést a második ajánlattevővel? Mi a helyzet akkor, ha azért lesz a második előnyben, mert az első helyezett referenciája utólag nem megfelelőnek minősül?
2017. cikk / 4687 Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben
Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
2018. cikk / 4687 Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által
Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri beemelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
2019. cikk / 4687 Teljesítési határidő meghosszabbításának lehetősége
Kérdés: A Kbt. 132. §-ának (2) bekezdése alkalmazható a teljesítési határidő előre nem látható okból történő, utólagos szerződéshosszabbítására? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek meg kell jelentetnie hirdetményt a szerződés módosításáról a Közbeszerzési Értesítőben?
2020. cikk / 4687 Részesedésszerzés bejelentésének kötelezettsége
Kérdés: 50 százalékban – gazdasági társaságként – közvetlenül tulajdont szereztünk egy olyan belföldi illetőségű, itt adózó gazdasági társaságban, amely semmilyen szempontból nem tartozott a részesedésszerzéskor és nem tartozik jelenleg sem a Kbt. 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá. Ezt a részesedésszerzést jelentenünk kell a folyamatban lévő közbeszerzési szerződéseink vonatkozásában az ajánlatkérőknek?
