Esélyegyenlőség sérelmének értelmezése

Kérdés: 2006. január 15-ével – egyebek mellett – módosult a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja is. Ennek értelmében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három-évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Természetesen az alkalmasság előírásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is. E szabályból bár nem direkten, de számunkra az következik, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésének rendelkezésével összhangban előző háromévi forgalmi adatot kér, és előírja, hogy bizonyos értéket vagy mennyiséget az ajánlattevőnek el kell érnie, ha és amennyiben olyan ajánlattevő tesz ajánlatot, aki visszamenőleg három évre nem tud adatot szolgáltatni, mivel például csak egy éve alakult, akkor az ajánlattevő ajánlata annak ellenére, hogy az előírás feltételeinek e körben nem felel meg, mégsem lesz érvénytelen a hivatkozott szabály alapján. A kérdésünk ezzel kapcsolatban egyrészt az, hogy a következtetésünk helytálló-e, másrészt hogy ebben az esetben, ha lesz egyébként olyan ajánlattevő, aki tud három évre forgalmi adatokat szolgáltatni, és mindenben megfelel e körben az előírtaknak, akkor ezen ajánlattevő nem kerül-e ezáltal hátrányba azzal az ajánlattevővel szemben, akitől a fenti szabály miatt ez nem követelhető meg, illetve az esélyegyenlőség elve nem sérül-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...pontosan a kezdők versenyben tartása miatt, nem sérül, hiszenkizárásuk a közbeszerzési törvény azon alapelvébe ütközne, miszerint azajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania azajánlattevők számára [Kbt. 1. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevőmikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek aforgalmi adatok rendelkezésre állnak;– az ajánlatkérőáltal előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdaságialkalmasságának megállapítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolások csatolásának kötelezettsége több ajánlatkérő esetén

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban több ajánlatkérő is szerepel, akkor a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti igazolásokat (APEH, OMMF és MBH) – amely igazolásokon szerepel az ajánlatkérő neve, sőt egyes esetekben a pályázat címe is – minden ajánlatkérő esetében be kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...minden ajánlatkérő esetében külön-külön kellbecsatolni a vonatkozó igazolást. A pályázat címének megjelenítése nemkövetelmény, azaz ha akár más pályázat címe is szerepel az adott, példáulOMMF-igazoláson, akkor is köteles elfogadni azt az ajánlatkérő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Többváltozatú ajánlatértékelés során követendő gyakorlat

Kérdés: Többváltozatú ajánlatértékelés során követhető-e olyan gyakorlat, mint a "PRAG" eljárásokban, vagyis az ajánlatok minimális követelményeire – mint alapváltozatra – adott legkedvezőbb ajánlat esetén vizsgálandók-e csak az ettől eltérő változatok, vagy pedig az összes ajánlat összes változatát önálló és egyenlő szinten kell elbírálni?
Részlet a válaszából: […] ...érvényességére. Eszerint a többváltozatú(azaz az alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes,amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban meghatározott minimumkövetelményeknek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési biztosíték "kezelése"

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban teljesítési garanciát kér, amelyet az ajánlattételi anyagban banki (biztosítói) kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell dokumentálni. Kérdésünk a következő: jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amikor nem fogadja el a banki, biztosítói szándéknyilatkozatot a teljesítési garancia nyújtására vonatkozóan az ajánlat benyújtásakor, hanem már az ajánlat benyújtásakor is a banki, illetve biztosítói kötelezettségvállaló nyilatkozat csatolását kéri minden ajánlattevőtől, egyúttal az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő nem nyeri meg a munkát, a banki kötelezettségvállaló nyilatkozat eredeti példányát nem áll módjában visszaadni, és hivatkozik a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésére, ami szerint a szabályosan lezárt dokumentációkat 5 évig sértetlenül meg kell őriznie, s ezért a dokumentációban elhelyezett dokumentumok eredeti példányát nem tudja visszaadni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ajánlatkérő eljárása teljesen jogszerűtlen.A teljesítési biztosíték ugyanis a közbeszerzési szerződésteljesítését biztosító mellékkötelezettség, emiatt csak a nyertesajánlattevőnek kell azt nyújtania, a többi ajánlattevőnek nem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Kbt.-módosítást követően keletkezett közjegyzői okirat felhasználhatósága

Kérdés: A Kbt. módosításával a kizáró okok igazolása kapcsán változott a törvény 63. §-a. Az eddigi közjegyzői okiratot felváltotta a közjegyző által hitelesített nyilatkozat. Kérdésem, ha 2006. január 15-e utáni keltezésű a közjegyzői okirat, az abban nyilatkozottakban változás nem történt, akkor fel lehet-e közbeszerzési eljárásban használni, vagy feltétlenül közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kell benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...igazolja az ajánlattevő kizáróokokkal kapcsolatos helyzetét, azaz általánosságban elfogadható. Ugyanakkorfigyelembe kell venni az ajánlatkérő előírását a nyilatkozatok érvényességiidejére vonatkozóan. Ha például az ajánlatkérő arról rendelkezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Közös "pályáztatás" lehetősége

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy több ajánlatkérő közösen folytasson le valamilyen közbeszerzést (tehát például nem önkormányzati társulásként, hanem közösen, azaz ajánlatkérőként két ajánlatkérő, illetve egy az adott beszerzés kapcsán létrehozott "ajánlatkérői konzorcium" jelenik meg)? Továbbá van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy egy klasszikus ajánlatkérő egy, közszolgáltatói ajánlatkérővel, illetve olyan egyéb gazdasági szereplővel ("magánossal") folytasson le közösen közbeszerzést, aki egyébként nem minősül ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés első részére válaszunk, hogy a Kbt. nem zárja ki afenti lehetőséget, azaz két vagy több ajánlatkérő lefolytathat közösenközbeszerzést.A kérdés második része vonatkozásában: a Kbt. kifejezettennem zárja ki a felsorolt eseteket, ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Mentesülés a közbeszerzés kötelezettsége alól

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e a Kbt. 173. §-ának (1) bekezdését, amennyiben úgy gondoljuk, hogy egy közszolgáltató ajánlatkérő olyan beszerzése vonatkozásában – amely kapcsán egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni – nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyben a közszolgáltató olyan külföldi (EU-s székhelyű) szervezettől szerez be, amely a közszolgáltatóban, illetve amelyben a közszolgáltató meghatározó befolyással bír?
Részlet a válaszából: […]

A mentesülésnek a meghatározó befolyáson túlmenően további feltétele, hogy az EU-s székhelyű szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább 80 százaléka az ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származzon.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Referenciakör szűkítésének jogszerűsége

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. február 24-én megjelent 0061/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő az elfogadható referenciák körét leszűkíti a 2001. évi LXIV. törvény mellékletében szereplő épületekre vonatkozó tervezési munkákra. Kérdésünk, hogy ez jogszerű-e?
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi LXIV. törvény melléklete nem más, mint az államkizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek és műemlékegyüttesek jegyzéke. A szűkítésakkor jogszerű, ha a beszerzés a fenti épületkörrel kapcsolatos. Amennyibennem, véleményünk szerint nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Építési beruházás részévé tehető beszerzés

Kérdés: Elvi kérdésként kívánom megfogalmazni a következőket: amennyiben például egy építési beruházás során egy, az ún. klasszikus beszerzői körbe tartozó ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás keretében az épületben elhelyezendő bútorokat (mobíliákat) az építéskivitelezési szolgáltatások részeként, azzal együtt kívánja beszerezni – miközben a bútorok beszerzése a központosított közbeszerzés hatálya alá eső beszerzés lenne önállóan –, akkor az ajánlattételi felhívás szerinti tárgy részévé tehető-e a beszerzés, és ha igen, akkor az építési beruházás tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás helyettesíti-e, kiváltja-e a mobíliákat érintő központosított közbeszerzési eljárást? Ilyenkor a kivitelezőnek kell-e – kvázi alvállalkozói körben – lefolytatnia valamilyen (és ha igen, akkor milyen) közbeszerzési eljárást, vagy ő attól a szállítótól szerzi be a beszállítandó mobíliákat, akitől akarja, hiszen ekkor a mobília beszállítója neki "alvállalkozója"?
Részlet a válaszából: […] ...aközpontosított közbeszerzés hatálya alá tartozó intézményeknek megrendelnie azadott terméket, termékeket. Abban az esetben, ha olyan ajánlatkérőről van szó, amely nemtartozik a központosított közbeszerzés hatálya alá, elképzelhető az a megoldásis, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
1
390
391
392
469