Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a két kivétel átfedésben van egymással, így az alkalmazás során az ajánlatkérőnek kell választani a két pont között az alábbiak figyelembevételével.A Kbt. 111. § szerint a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő (...)–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Ajánlatkérő önkormányzati fenntartású intézmény esetén

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. A tervezett költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint. Ki írja ki a közbeszerzési eljárást – az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá – a polgármester vagy az intézményvezető?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárást főszabályként ajánlatkérőként az a jogi személy írhatja ki, amelynek a költségvetésében szerepel a forrás, vagy aki a forrásra esetleg pályázott, amennyiben nem áll a forrás rendelkezésre. Más nevében is van lehetőség közbeszerzési eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg sajátos helyzetben kell értelmezni a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet hatályával kapcsolatos kérdést. A kormány a közbeszerzésekről szóló 2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 35. §-ának (6) bekezdése alapján minden, a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet – a Kbt. 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével – köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérő kötelezettségei az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak most az ajánlatkérőknek abból a szempontból, hogy az elektronikus közbeszerzés még nem kötelező, de az EKR már működik? Kötelező eljárást is indítani, vagy elegendő regisztrálni, és majd később megindítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében már a 2018. év első negyedévében vannak az ajánlatkérőknek kötelezettségeik. A Korm. rendelet 35. §-a szerint ugyan a Rendelet rendelkezéseit csak áprilistól kell alkalmazni, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] Uniós forrásból támogatott projekt esetében vagy a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése, vagy a (3) bekezdése alapján szükséges a támogatott szervezetnek közbeszerzési szabályokat alkalmaznia, feltéve hogy egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá − 5. § (1) bekezdés.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing a Ptk. 6:409. §-a [Pénzügyi lízingszerződés] értelmében az alábbiak szerint definiálható.Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
Részlet a válaszából: […] Ha maga az ajánlattevő is közbeszerzésre kötelezett, függetlenül attól, hogy egy adott közbeszerzési eljáráson indul, saját alvállalkozójának bevonását is a közbeszerzési szabályozásnak megfelelően kell lebonyolítania. Nincs tehát olyan kivételi lehetőség, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kötelező tervpályázat tervezési szolgáltatás beszerzésekor

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […]  A tervpályázati eljárás esetében az új szabályozás biztosítegy lehetőséget, amely alapján a Kbt. szerint lehet lebonyolítani az eljárást. A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011.kormányrendelet 1. §-ának (6) bekezdése kibúvót kínál az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Élelmiszer-beszerzés kivételi körbe sorolása

Kérdés: A Kbt. 243. § d) pontja alapján egy bölcsőde élelmiszer-beszerzését sorolhatom kivételi körbe? A beszerzés értéke nem éri el a 25 millió forintot évente.
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kivételt a Kbt. az alábbiak szerintszabályozza.A közbeszerzési törvény 243. §-ának d) pontja szerint nemkell közbeszerzési eljárást lefolytatni a nemzeti értékhatár szerinti eljárásirendben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
2
3
4