Nyilvánosság egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás esetében is biztosítani kell-e a nyilvánosságot a 99. § (4) bekezdés szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 99. §-ának (4) bekezdése értelmébena szerződés – a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével,feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a törvény 96. § (3)bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Döntéshozói minőség és bírálóbizottsági tagság párhuzamossága

Kérdés: A döntéshozó – például önkormányzati vezető – tagja lehet-e a bírálóbizottságnak? Ha, nem, mi zárja ki a tagként való részvételt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése, véleményünk szerint, megadjaa kérdésre a választ.E szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalábbháromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt ésdöntési javaslatot készít az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

További referencia hiánypótlás keretében

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kérnek. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák az ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, mert a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben önkéntes hiánypótlás keretébenbenyújtható megfelelő referencia, tekintettel arra, hogy alkalmasságikritériumról van szó. A kérdésben a pontosítás a közbeszerzési törvény 85. §-áravonatkozott, amely szerint az ajánlatok elbírálása során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szubjektív bírálati lehetőség

Kérdés: Mit értünk szubjektív bírálati lehetőségen?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok elbírálásával, a bírálati szempontokkal a Kbt.57. §-a foglalkozik. A rendelkezések az ajánlatok objektív összehasonlítását,az előre megadott értékelési rendszer szerinti értékelését, és a nyertesajánlattevő kiválasztását teszik az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Külső szakértő igénybevehetősége

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásához szükség esetén van-e lehetőség külső szakértő igénybevételére, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. és 9. §-ai alapján lehetősége van az ajánlatkérőnekarra, hogy ún. "külső szakértőt" vonjon be az általa lefolytatott közbeszerzésieljárásba. A szakértő bevonására időbeni korlát nincs, azaz az eljáráselőkészítésének, lefolytatásának vagy a beérkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Tárgyalások lezárását követő ajánlatértékelés jogszerűsége

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban aKbt. 124-130. §-aiban írt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Kbt.-nek azokat arendelkezéseit, amelyek a nyílt, illetve a kétszakaszos eljárásokra irányadóak,és amelyektől a hivatkozott paragrafusok eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Többletinformációk adása ajánlattevői kérdésfeltevésre

Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az "ajánlatkérői kérdésfeltevésre" a Kbt. 85. §-avonatkozik. A rendelkezés szerint az ajánlatkérő a kizáró okokkal, azalkalmassággal kapcsolatban tehet fel kérdést, továbbá a felhívásban vagy adokumentációban előírt és az ajánlatban becsatolt egyéb iratokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
…
9
10
11
…
15