Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Előzetes piaci konzultáció szabályszerűsége

Kérdés: Milyen előzetes piaci konzultáció az, amit az ajánlatkérő konzultációnak hív, jegyzőkönyv nem készül, és mindegyik versenytársunk jelen van?
Részlet a válaszából: […] A piaci konzultációra vonatkozó szabályok viszonylag rövidek és általánosak a Kbt.-ben. Az előzetes piaci konzultáció egyértelműen a közbeszerzés előkészítésének a része, melyet az ajánlatkérő piaci résztvevőkkel folytathat azok tájékoztatása érdekében.A Kbt. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás intézményének szabályozási környezete

Kérdés: Az európai közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályokat a hiánypótlásra vonatkozóan. Jól értelmezzük, hogy ezek szerint a hazai, igen gazdag hiánypótlási szabálycsomag hazai találmány, és ennek megfelelően a hazai jogesetek alkalmazandók rá?
Részlet a válaszából: […] Ugyan a hiánypótlásnak csak nagyon rövid általános szabályát tartalmazza az irányelvi környezet, valójában az Európai Unió Bírósága döntései során többször kitért a hiánypótlás kérdéskörére. A legutóbb a C-131/16. sz. ügyben az alábbiak szerint fejtette ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Dokumentum üzleti titokká nyilváníthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során egy olyan dokumentumot kaptunk, melyet az ajánlatkérő üzleti titoknak tekint. Ezt megteheti? (Ebben az esetben együtt tárgyalt az ajánlatkérő a piaci szereplőkkel.)
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja az eljárás előkészítése és a potenciális gazdasági szereplők tájékoztatása. Mivel az esélyegyenlőségnek kiemelten érvényesülnie kell, az ajánlatkérőnek nincs lehetősége üzleti titkainak meghatározására és azoknak az egyes piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Előzetes piaci konzultáción elhangzottak elfogadása

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során köteles-e elfogadni a gazdasági szereplő a konzultáción elhangzottakat? Megteheti-e, hogy nem írja alá a jegyzőkönyvet, vagy ellenvéleményt csatol?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja az általános tájékoztatás, előkészítés, melynek során az ajánlatkérő egyben megismeri az ajánlattevők véleményét. Az emlékeztető aláírása nem követelmény, ahhoz különvélemény csatolására, kifogás támasztására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a Kbt. 41. §-ának (3) bekezdése szerint az elektronikus kommunikációt, akkor ezt valóban a Kbt. 41. § (2) bekezdésének c) pontja szerint is meg lehet tenni. Az elektronikus úton történő kommunikáció feltétele, hogy az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi, új eredménytelenségi ok hatályba lépése a 2017. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben annak ellenére kötötte meg az ajánlatkérő szerződését, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdésének f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Tárgyalási lehetőség a DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer mint előminősítési rendszer került kialakításra, melyet csak elektronikus formában lehet fenntartani. A rendszerbe bármikor be lehet kerülni fennállása alatt, melynek feltétele egy meghívásos eljárás részvételi szakaszán történő részvétel.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az új eredménytelenségi okot érinti, mely minimum két ajánlat benyújtását teszi szükségessé az eljárás során.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címke:
1
13
14
15
47