Hirdetményminta alkalmazása jogszabályváltozás időszakában

Kérdés: Ha a 2005 decemberében feladott tájékoztató az eljárás eredményéről hirdetményt 2006 februárjában hiánypótoltatja a szerkesztőség, akkor melyik hirdetményminta szerint kell a hiánypótlást benyújtani? Régi vagy új hirdetménymintát kell alkalmazni? Ilyenkor a feladás dátumát is aktualizálni kell? Hogyan nem eshet késedelembe ilyenkor ajánlatkérő, hiszen nem tudja tartani az 5 munkanapos határidőt? (Az eljárás közösségi volt, az EU hivatalos lapjában adták fel a hirdetményt, és a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetménnyel kapcsolatos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] Az új hirdetményminták megjelenése óta csak az új, a 2/2006.IM rendelet szerinti hirdetményminták alkalmazására van lehetőség, ahirdetmény-ellenőrzés nem fogadja el a régi hirdetménymintákat. Első esetben feltételezzük, hogy a hirdetmény szövegétmódosítani kell. Ekkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata II.

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjában mit jelent az, hogy "attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre"? Hogyan vizsgálható az alkalmasság, ha az ajánlattevő tárgyévben alakult, azonban előző évi forgalmat kérek? Vizsgálható a forgalom időarányosan? Lehet az "előző 3 év" az ajánlattételi határidőt megelőző 3 (nem lezárt) év?
Részlet a válaszából: […] Azt gondoljuk, hogy ezzel a rendelkezéssel pontosan az volta cél, hogy ajánlatkérő indirekt módon ne írhassa elő, hogy több éve működőcégek mint ajánlattevők jelentkezését várja.Az ajánlattevőnek a rendelkezés szerint azokról a gazdaságiévekről kell adatot szolgáltatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

A Kbt. 90. §-ának alkalmazása egyszerű eljárásrendben

Kérdés: Egyszerű eljárásrendben alkalmazható-e a Kbt. 90. §-a (azonos ár, közjegyző, sorsolás)? (A Kbt. 300. §-a ugyanis nem hivatkozik vissza erre a rendelkezésre.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 300. §-ának (6) bekezdése szerint azegyszerű közbeszerzési eljárásban – az eljárás megindítására a 48. § (2)–(3) bekezdése; – az ajánlattételi felhívásra az 52. §; – a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; – a bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Ajánlati biztosíték és hiánypótlás összefüggése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő ajánlati biztosíték benyújtását írta elő, hiánypótlás keretében pótolható-e az ajánlati biztosíték, illetve amennyiben az ajánlati biztosíték nem az előírtaknak megfelelően lett benyújtva (például nem az előírt összegre vagy nem az előírt határidőig szól), akkor hiánypótlás keretében fel lehet-e szólítani az ajánlattevőt ajánlati biztosítékának kiegészítésére, illetőleg módosítására?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlati biztosíték körében nincshelye hiánypótlásnak. Az ajánlati biztosíték ugyanis az eljárásban valórészvételt "biztosítja", ebből adódóan az ajánlattételi határidő időpontjában,azaz az ajánlatok bontásának időpontjában az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás lefolytatásának új szabályai a közbeszerzésitörvény 300. §-ában találhatók. Ennek értelmében egyszerűsödött az ún. "háromajánlattevős" modell. Az említett jogszabályhely (1) bekezdése szerint ha nemnyújtott be legalább három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása

Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Részlet a válaszából: […] A módosításra vonatkozó javaslatnak jelenleg nem eleme aKbt. 88. § (1) bekezdésének pontosítása, amelynek a)-h) pontjai értelmében azajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdéséregondolt, amelynek értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §(2)–(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)–(2) bekezdése, (3)bekezdésének a)-b) pontja és (4)–(5) bekezdése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
39
40
41
46