3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről az az ajánlati érvényességi feltétel, hogy az ajánlat/részajánlat értéke nem haladhatja meg a tételesen megadott becsült értéket (azaz ajánlatkérő maximalizálja az ajánlati árat)?

Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?

Kérdés: A Kbt. 22. §-ában meghatározott ajánlatkérők csak magyarországi ajánlatkérőket jelentenek, vagy minden európai uniós tagállamra értendők? [A kérdést a Kbt. 68. § (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel teszem fel, azaz árubeszerzés esetén közösségi rezsimben kell-e referenciaigazolást csatolni az ajánlathoz például egy német állami kórháztól, vagy a 68. § (1) bekezdésének b) pontja szerint elegendő az ajánlattevő nyilatkozata az alkalmasság igazolására?]

Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?

Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)

Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?

Kérdés: Meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában meddig lehet maximálisan elhalasztani az eredményhirdetés időpontját? A bontástól számított 30 nap + 30 nap elhalasztás lehetséges? Mit tehet az ajánlatkérő, ha egy nagyobb beszerzésnél nem elegendő a 60 nap a tárgyalások lefolytatására, az értékelésre és az eredményhirdetésre?

Kérdés: A Kbt. alvállalkozókkal, harmadik személyekkel kapcsolatos szabályozása mindig is kedvenc témám, az ajánlattevők mindenféle kombinációkkal elő tudnak állni e körben. Ezért is kísérem élénk figyelemmel a kapcsolódó kiadványokban az összes erre vonatkozó állásfoglalást. A Közbeszerzési Levelek már többször foglalkozott a kérdéssel, de a mai válaszuk (1271. számú kérdésre adott válasz) elgondolkodtatott. Azt vettem ki belőle, hogy harmadik személy mindenki, aki nem minősül a Kbt. szerint alvállalkozónak, és a teljesítésben részt vesz, akár meglévő szerződés alapján is. Nem csak az minősül harmadik személynek, aki nem alvállalkozó, és most akarok a közbeszerzés részére szerződni vele?