Minősített ajánlattevőktől megkövetelhető okiratok, igazolások

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás meghatározott iratokat tartalmaz, kérhet-e 30, 60, 90 napnál nem régebbi nyilatkozatokat, igazolásokat ajánlatkérő? Ha igen, mi értelme van a "minősítettségnek"?
Részlet a válaszából: […] ...nem tett eleget, kivéve ha megfizetésére halasztást kapott.]Abban az esetben azonban, ha ajánlatkérő szigorúbbanállapítja meg az alkalmasság feltételeit és azok igazolását, mint a KözbeszerzésekTanácsa által alkalmazott előminősítési rendszerben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

A Kbt. alapelveibe ütköző kiírás

Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]
Részlet a válaszából: […] ...vagy meghaladja anemzeti értékhatár felét, akkor hirdetménnyel kell az eljárást megindítani,amelyre bárki jelentkezhet. Az ajánlattevők alkalmasságát azonban mindenesetben vizsgálni kell a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése alapján. [A Kbt. 299. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...– aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Enneksorán az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségétis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:    

Idegen nyelv tárgyalóképes ismerete és a Kbt. alapelveinek összefüggése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban alkalmasságot kizáró tényezőként szerepel, ha ajánlattevő nem rendelkezik 1 fő építésvezetővel, aki szerepel a műszaki vezetők névjegyzékében, továbbá rendelkezik 10 éves szakmai gyakorlattal és az angol nyelv tárgyalóképes ismeretével. Az eljárás nyelve magyar – igaz tény, hogy európai uniós támogatásból finanszírozott a beruházás. Nem ütközik-e a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésébe az idegen nyelv tárgyalóképes ismeretének kritériuma?
Részlet a válaszából: […] Az idegen nyelv tárgyalóképes ismeretének szükségessége akérdés szerinti esetben véleményünk szerint megfelelően alátámasztható, különöstekintettel arra, hogy európai uniós támogatásból finanszírozott beruházásrólvan szó. Az esélyegyenlőségre történő hivatkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró okok megjelöléséről egy konkrét közbeszerzésieljárásban – mint arra korábban már utaltunk.A közbeszerzési törvény az alkalmasság igazolása körébenkülönböztet közbeszerzési tárgyak szerint, így külön rendelkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Eltérő igazolási módok egy közbeszerzési eljáráson belül

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban és ajánlati felhívásban eredeti vagy közjegyző által hitelesített beszámolót kért. A hiánypótlásban az egyik ajánlattevő cégtől csak másolat benyújtását kérte. Ez elfogadható-e vagy sem? Ugyanebben az eljárásban egy másik cégtől hiánypótlásként bekérte a pénzintézeti nyilatkozatot, mivel azt nem megfelelő tartalommal nyújtották be. Ez nem kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásában, akkor ennek körében – a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése értelmében– kifejezetten lehetősége van az alkalmassággal kapcsolatos igazolások ésnyilatkozatok utólagos csatolását, illetve hiányosságaik pótlását kérni. Erendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címke:

Igazolások benyújtása a szerződés megkötését követően

Kérdés: Mit kell tennie az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha az ajánlattevő – rendkívüli sürgősség esetében – nem tudja a kötelező kizáró okra vonatkozó igazolását [Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése] benyújtani a szerződéskötést követő 30. nap elteltével?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükségespénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és azerre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.Az igazolások benyújtása határidejének, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása

Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Értékelési szempont és minimális követelmény kapcsolata

Kérdés: Értékelési szempont és minimális követelmény alkalmazása. Vita tárgya volt, hogy lehet-e együtt alkalmazni ezt a két elemet. Egy adott szempont lehet minimumfeltétel (ha nem teljesül, akkor kizárást von maga után), és azon túl értékelési szempont (súlyozott), ha e szint felett vállal. Mi a hivatalos álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...részszempontként való alkalmazását atörvény egyértelműen tiltja. A közbeszerzési törvény 57. § (4) bekezdésének a)pontja értelmében a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevőszerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
116
117
118
129