1448 talált cikk az alkalmazás kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?

Kérdés: Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelyben a pályázatok beérkezési határidejét 2007. április 27. napjában jelölte meg. Az elbírálás határideje 2007. május 18. A támogatás jellege: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a pályázatban vállalt kötelezettségek 2007. október 31-ei végső határidőre történő teljesítésének elmulasztása, vagy csak részleges teljesítése esetén 2007. december 31-éig teljes összegében visszavonnak. A pályázható összeg intézetünk esetében 43,4 millió forint. Milyen lehetőség lenne a pályázati összeg elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás gyorsítására, hogy a néhány hónapos határidőből ne csússzunk ki?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett tájékoztató megkülönbözteti a kizáró okok igazolása tekintetében a hazai és a külföldi letelepedésűeket. Kérdés, hogy amikor alkalmasság igazolásánál külső erőforrásra támaszkodva (harmadik fél referenciájának használata) az erőforrás rendelkezésre állása mellett csak a kizáró okokról kell közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozni – a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokról adott nyilatkozat –, akkor ezeket a tanácsi tájékoztatókat bármilyen módon figyelembe kell-e venni abban az esetben, ha az alkalmasság igazolásához ajánlattevőként külföldi letelepedésű cég nyilatkozatát vesszük igénybe?

Kérdés: Cégünk közbeszerzési pályázaton ajánlatadóként vett részt, ugyanezen a pályázaton egy konkurens cég szintén részt vett, és 10 százalék feletti alvállalkozóként megnevezte cégünket – ezt beleegyezésünk és tudtunk nélkül tette. A kiírás szerinti kizáró okokat az alvállalkozóra (azaz a mi cégünkre) vonatkozóan természetesen nem tudta igazolni. A kiíró a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kizárta a 10 százalék feletti alvállalkozóként cégünket megjelölt ajánlatadót és a mi cégünket is. A kiíró sem kért a hiánypótlásban (megengedett volt a teljes körű hiánypótlás) semmilyen igazoló dokumentumot, annak ellenére, hogy a cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölt ajánlatadó a saját nyilatkozatán kívül semmilyen, ezt a tényt igazoló dokumentumot nem csatolt be, valamint a kizáró okokat érintő igazolásokkal sem rendelkezett a megjelölt alvállalkozó vonatkozásában. Van-e már hasonló esetre közbeszerzési döntőbizottsági határozat? Az alvállalkozót megnevező ajánlatadó részéről fennáll-e a hamis adatszolgáltatás? Jogos-e ebben az esetben cégünk mint ajánlatadó kizárása, vizsgálat nélkül?

Kérdés: 2006-ban módosították a gazdasági társaságokról szóló törvényt (Gt.). A módosításban kimondták, hogy gazdasági társaság ügyvezetését nem lehet munkaviszonyban ellátni, csak a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban. A törvényt a lejáró munkaszerződésekre és az új szerződésekre kell alkalmazni. A Gt. említett módosítása a közbeszerzési ajánlatkérők számára azt jelenti, hogy mindazok az ajánlatkérők, akik gazdasági társaság formában működnek, kénytelenek az ügyvezetést (igazgatóságot) közbeszerzési eljárás keretében "beszerezni" – tekintettel arra, hogy a Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti kitétel így már nem áll fenn. Kérdésem: Lehetséges-e ebben a vonatkozásban valamely kivételi kör alkalmazása, és ha igen, melyik az, illetve az említett esetben van-e törvényi lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására? Ha nem, szükségesnek és lehetségesnek látják-e a törvénymódosítást?

Kérdés: Az összegzés elektronikus úton (e-mail) történő megküldésének van-e feltétele az elektronikus aláírás oldaláról (például bizonyítás)? Kiterjed-e ez a forma az iratok (kérdések) megküldésére is?

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?

Kérdés: Tekintettel az MNB árfolyamának változására, kifejezetten az 5 278 000 euró esetében milyen időközönként szükséges a becsült érték újraszámítása önkormányzati cég esetében?

Kérdés: A képviselő-testület határozattal, tehát nem rendelettel létrehozott egy repülőtér-működtető kft.-t, meghatározó többségi tulajdonnal (80 százalék). Az önkormányzati határozat az állami irányítás egyéb jogi eszköze, tehát nem jogszabály, így a kft. létrehozásáról nem jogszabály rendelkezett. A kft. eredményorientált, működtetési és szolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság, bár jelenleg még veszteséges, és önkormányzati támogatásra szorul. Kérdésem: a kft. ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. 22. §-a szerint vagy nem, tehát a Kbt. hatálya alá tartozik vagy nem?