Találati lista:
941. cikk / 1145 Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: – Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? – Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
942. cikk / 1145 Önkéntes hiánypótlás figyelembevétele
Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?
943. cikk / 1145 Élelmiszer-beszerzés problémái
Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: – Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? – A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? – Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? – Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
944. cikk / 1145 Új kizáró ok alkalmazása a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba. Kérdésem az lenne, ha 2007. január 3-án nyújtunk be egy pályázatot, és a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján kérik a kizáró okok igazolását, akkor már az i) pontot is bele kell venni a közjegyző előtt tett nyilatkozatba, vagy sem?
945. cikk / 1145 Alkalmassági követelmény jogszerűségének vizsgálata
Kérdés: Alkalmasság minimumkövetelményeként meghatározható-e az, hogy a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan (árubeszerzés) rendelkezzen az ajánlattevő a teljesítés helye szerinti városban szervizponttal?
946. cikk / 1145 A bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozás munkaügyi ellenőrzési szempontból
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó közbeszerzési eljárásban egy cég, ha foglalkoztatásra irányuló jogszabálysértést követett el. A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése szerint e kizáró okkal kapcsolatban az OMMF nyilvántartásából, illetve a Magyar Bányászati Hivataltól mely esetben kell igazolást kérni, azaz munkaügyi ellenőrzés szempontjából mikor esik az ajánlattevő vagy alvállalkozó a bányászatról szóló törvény hatálya alá?
947. cikk / 1145 Magyar hatósági igazolások csatolásának kötelezettsége külföldi ajánlattevő esetében
Kérdés: A külföldi ajánlattevő esetében a saját országa szerinti adóigazolásán kívül szükséges-e csatolnia a magyar APEH- és VPOP-igazolást is?
948. cikk / 1145 Elhatárolási kérdések ajánlattevői oldalhoz kapcsolódó szereplők vonatkozásában
Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?
949. cikk / 1145 Ajánlatkérő döntési jogosultsága törvényi hatály alá tartozás kérdésében
Kérdés: A kérdésem a Magyar Bányászati Hivatal által kiadott igazolással kapcsolatos. Hogyan tudja az ajánlatkérő minden kétséget kizáró módon eldönteni, hogy egy adott ajánlattevő a bányászati törvény hatálya alá tartozik-e – ugyanis ez az ajánlatok bírálata szempontjából nagyon fontos kérdés, és a bányászati törvény hatálya alapján ezt nem mindig lehet egyértelműen eldönteni?
950. cikk / 1145 Ajánlatkérő bizonyítási lehetősége a Kbt. alapelveinek betartása vonatkozásában
Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan tudja bizonyítani, hogy egy adott közbeszerzési eljárás megindítása előtt hónapokkal írt tanulmány során a tanulmányt író tudomására nem jutott olyan információ, amely a későbbi közbeszerzési eljárás során rontaná a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét? (A szóban forgó tanulmányt író cég 10 százalék feletti alvállalkozóként van jelen az adott közbeszerzési eljárásban.)
