Szerződéskötés folyamatban lévő jogorvoslati eljárás alatt

Kérdés: Van-e lehetőség szerződéskötésre folyamatban lévő jogorvoslati eljárás alatt? És mi a helyzet akkor, ha a bíróság mondja ki az eljárás jogszerűtlenségét, és kötelezi új tender kiírására az ajánlatkérőt egy már folyamatban lévő szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a szerződés megkötésére egy esetben van lehetőség, ha arra a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében lehetőséget ad.A Kbt. 144. §-ának (4) bekezdése értelmében, amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszerének meghatározása

Kérdés: Meg kell-e határozni azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja? Elegendő e körben, ha utal a KH vonatkozó útmutatójára?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 71. §-a alapján leválogattuk azokat a szabályokat, melyek a módszer ismertetésével kapcsolatosak, és behatárolják az ajánlatkérő mozgásterét.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

KH-útmutató az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról

Kérdés: Mit tartalmaz a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról? Hol jelent ez meg?
Részlet a válaszából: […] ...Útmutatói között is megtalálható.A Hatóság útmutatója a választható részszempontokra, a pontozásra, az alkalmazható módszerekre tartalmaz általános iránymutatást. Ezen túlmenően konkrét módszereket is bemutat, például a relatív arányosítás módszereit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Azonos ajánlatok adott részszempontra

Kérdés: Mit kell tennünk ajánlatkérőként akkor, ha egy adott részszempontra az összes ajánlattevő azonos ajánlatot ad?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatást nyújtót kell nyertesnek kihirdetni, vagy a teljes ajánlat azonos, mely vonatkozásban a nyertest közjegyző jelenlétében tartott sorsolás eredményeként hirdetheti ki az ajánlatkérő.A Kbt. 72. §-ának (2) bekezdése szerint, ha több ajánlatnak azonos az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Választott bíróság igénybevételének kiköthetősége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kikötheti-e az ajánlatkérő a szerződésben jogvita esetére választott bíróság igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] ...választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választott bíróság elé terjesztik.A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgyának egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Az egyenértékűség megállapításának időpontja a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Építési beruházás beszerzésére irányuló eljárásban az egyenértékűséget az ajánlatkérő az ajánlatadás során, avagy a kivitelezés során dönti el?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet alapján az egyenértékűség két szempontból értelmezhető. A rendelet 26. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Beszerzés tárgyának meghatározása a kiírásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem adott meg konkrét példányszámokat, csak nagyon tág intervallumot tól-ig megjelöléssel a beszerzés tárgyát képező termék vonatkozásában. Ennélfogva árakat sem tudunk megalapozottan adni, mert az nagyban függ a példányszámtól. Az előzetes vitarendezés iránti kérelmünket az ajánlatkérő elutasította azzal, hogy korábban is érkezett érvényes ajánlat a fenti tartalmú felhívás (dokumentáció) alapján. Jogszerű így a kiírás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 38. § (3) bekezdésének d) pontja egyértelműen előírja, hogy az eljárást megindító felhívásnak tartalmazni kell különösen a közbeszerzés tárgyának és mennyiségének megjelölését.Az nem lehet az ajánlatkérő egyedüli érve, hogy volt már, aki képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat hibájának javítása benyújtás előtt

Kérdés: Az összefűzött ajánlatban hibát találtunk még a benyújtás előtt. Szét kell bontanuk az ajánlatot és újrafűzni, vagy lehetőség van a hiba javítására? Ha igen, mi ennek a módja, formája?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Kbt. már nem szabályozza ezt a kérdést. A legtökéletesebb megoldás szerintünk az lenne, ha a hibás oldalt az ajánlattevő kicserélné, és hiba nélkül nyújtaná be ajánlatát.Amennyiben az ajánlat szétbontására már nincs elegendő idő, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt az a tény, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
190
191
192
558