Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nem küszöbölhető-e ki a szerződés megfelelő módosításával, hiszen a feleknek elsődlegesen erre, és nem a jogviszony felszámolására kellene törekedniük. A Kbt. a közbeszerzés eredményeként megkötött szerződés módosítását szűk körben teszi lehetővé....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződések megszűnése a 430/2022. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 430/2022. kormányrendelet szükségessé teszi a szerződések megszüntetését, azonban nem világos, hogy azokat is meg kell-e szüntetni, amelyek nem érik el évente a 20 millió forintot? Milyen eljárás követendő abban az esetben, ha 20 millió forint alatti összegre módosították korábban a felek a szerződéses értéket?
Részlet a válaszából: […] ...kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. kormányrendelet definiálja, amit a rendelet szerződés alatt ért. Az alábbi igen részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

A 430/2022. kormányrendelet szerinti egybeszámítási szabály

Kérdés: Mit jelent a 430/2022. kormányrendelet azon szabálya, mely a háttérintézményekre külön szabályt jelöl, és egybeszámítást rögzít? Erre miért van szükség, és hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. kormányrendelet definiálja, amit a kormányrendelet szerződés alatt ért. Ezt az értelmezést azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:      

A kiegészítő tájékoztatás észszerű határideje

Kérdés: A DBR-ben vannak olyan ajánlattételi szakaszaink, melyekben 10 nap az ajánlattételi határidő, ahol esetünkben az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapig kérdezhetnek az ajánlattevők, mi pedig a 3. munkanapig válaszolunk. Ezt fokozatosan alakítottuk ki, jellemzően ezt alkalmazzuk. De milyen szabályok alkalmazása megengedett, helyes, ha hosszabb az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az észszerű határidő az irányadó ebben az esetben. Valójában a kérdés az, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza-e az ajánlattevőket, amennyiben új információhoz jutnak, és emiatt nem fognak tudni időben reagálni. Ha ez nem áll fenn, nem a beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Korábban benyújtott igazolás ismételt bekérése

Kérdés: A korábbi eljárásunkban benyújtottunk egy nyilatkozatot, melynek értelmében a kért műszaki tartalom megfelel a követelményeknek. Most is ugyanerre írta ki az eljárást az ajánlatkérő, de most nem csatoltuk ezt a nyilatkozatot. Hivatkozhatunk-e arra, hogy ezt az ajánlatkérőnek már tudnia kellett, és ez csak egy adminisztratív akadály, amit nem is kérhet, hiszen a 69. § ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő (4) vagy (6)–(8) bekezdés szerinti felhívására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Számítási hiba ajánlatkérő előírásától eltérő javítása

Kérdés: A számítási hiba javítása során az ajánlatkérő leírta a végeredményt, amire javítanunk kell, de ez a végeredmény semmilyen módon nem jön ki számításaink során. Mi magunk is elszámoltuk, de úgy tűnik, az ajánlatkérő is. Ilyenkor mi a teendő? Írjuk a hibás számot, aminek semmi értelme?
Részlet a válaszából: […] ...csak, mely egyértelműen az ajánlattevő által vétett számítási hiba eredménye. A Kbt. 71. § (1) bekezdésében az ajánlatkérő számára előírás, hogy a hiba, a javítandó érték és a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő árindoklás-kérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő az árindoklás-kérésre benyújtott válaszában nem igazolta az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi költséget (például: nem tüntette fel a bérköltségeket, nem adta meg a szakember óradíját). Ebben az esetben az ajánlatkérőnek van lehetősége arra, hogy kiegészítő árindokolás-kérés keretében ugyanezen tételek, költségek igazolására hívja fel az ajánlattevőt, vagy ez is már kvázi kétszeres hiánypótlásnak minősülne?
Részlet a válaszából: […] ...az árindokolás-kérés egyértelműen tartalmazta, hogy milyen költségelemeket kell megadni, nincs lehetőség újabb indokoláskérésben ugyanerre felhívni a figyelmet. Azaz valójában jó a példa, hiszen azonos tartalommal ugyanúgy nem lehet árindokolást kérni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes piaci konzultációt alkalmazzon. A kormányrendelet alábbi két bekezdése választási lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára. Vélhetően azért alkalmazzák a szabályt, mert így kívánják elkerülni, hogy a jövőben túlzottan sok egy ajánlattevős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:      

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] ...C-367/19. számú ügyben az Európai Unió Bírósága szerint, ha egy ajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében. A döntés szerint a nulla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:      

Aránytalanul alacsony ár/vállalás megállapításának szempontjai

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
60
61
62
…
558