Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű, és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy milyen adminisztratív kötelezettségeik vannak az ajánlatkérőknek.Az ajánlatkérő a Kbt. 37. § (4) bekezdést érintő szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul köteles közzétenni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Alkalmassági szempont értékelési szempont körbe sorolása

Kérdés: Lehet-e a referenciaértékelési szempont az, ha az ajánlatkérő csak a darabszámot igényli, és nem alkalmazza a referenciát alkalmassági szempontként az adott eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező vélhetően a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontjára utal, ahol a főszabály, hogy nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága, mely alól kivétel a 76. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt lehetőség.A 76. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Negatív érték feltüntetésének kezelése a felolvasólapon

Kérdés: Meghatároztam egy értéket, amelynél kisebb nem szerepelhet a felolvasólapon. Ennek ellenére egy ajánlattevő beírt egy értéket, melynek ugyan nincs értelme – negatív érték –, de nem tudom, hogyan illesszem be az értékelésbe. Hogyan kezeljem ezt?
Részlet a válaszából: […] ...érintett ajánlatot nem kell pontozni, érvénytelenné kell nyilvánítani. A Kbt. 77. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő meghatározott egy szintet, ami alatt nem lehetett megajánlást tenni. A rendelkezés a következők szerint szól: az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a közbeszerzési eljárások kapcsán az ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlatkérő csődhelyzettel kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Mit köteles vizsgálni az ajánlatkérő a csődegyezség kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró oka az alábbiak szerint fogalmaz:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki(...) végelszámolás alatt áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből az tűnik ki, hogy az ajánlattevő a kiegészítő árindoklás keretében benyújtott iratot is meg kívánta tekinteni. A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Árindoklás bekérhetősége

Kérdés: Miért kér az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlatot tevőtől is ármagyarázatot, főleg úgy, hogy most is van velünk szerződése, és megfelelően teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 72. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevői jogutódlás rögzítése az EKR-ben

Kérdés: Az ajánlattevői oldalon bekövetkező jogutódlás a Kbt. alapján nem szerződésmódosítás. Miként rögzíthető ez az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...adott szerződés vonatkozásában a változást. Az ajánlattevőnek ugyanakkor szükséges módosítani saját adatait az EKR-ben, így a futó eljárások esetében (például: keretmegállapodás, újraversenyeztetés) már az új (jogutód) jogi személy tud ajánlatot tenni. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Versenytárs teljesítésképtelenségével kapcsolatos információ felhasználása

Kérdés: Amennyiben tisztában vagyok azzal, hogy a versenytársam nem tudja teljesíteni a szerződést, hiszen látom, hogy milyen projekteket nyer, és mennyi embere, gépe van, felhasználhatom-e ezt az információt az eljárás során, ha még alá is tudom támasztani azt eredményről szóló tájékoztatók, nyilvános közbeszerzési szerződések bemutatásával?
Részlet a válaszából: […] ...érték".Az érintett D. 168/2022. számú ügyben a kérelmező gyakorlatilag teljesen hasonló probléma miatt kezdeményezett előzetes vitarendezést, majd jogorvoslatot is. Mindezt azzal indokolta, hogy versenytársa alvállalkozójának és erőforrást nyújtó szervezetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Áremelés tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Mi a gyakorlat abban az esetben, ha többfordulós tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő a harmadik közbenső árnál nem a másodikkal egyezőt vagy kedvezőbbet ajánl meg, hanem emeli az ajánlati kötöttséggel nem terhelt árát?
Részlet a válaszából: […] ...jelent érvénytelenséget, ha az ajánlatkérő árat emel a tárgyalás során, hiszen a tárgyalás alkalmas arra, hogy az ajánlattevő olyan többletinformációhoz jusson, hogy eredetileg kalkulált árát kénytelen legyen felemelni, mivel megértve a pontos műszaki tartalmat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
67
68
69
558