Indikatív ajánlat

Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?
Részlet a válaszából: […] ...indikatív árajánlatok kérésére vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz szabályozást, így valójában az ajánlatkérőnek saját hatáskörben kell tudnia eldönteni, hogy érdemes-e további ajánlatokat bekérni, vagy elegendő információ áll rendelkezésére a beérkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Felolvasólap mint űrlap

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felolvasólap alapjául szolgáló részletes árjegyzéket is kér, azt is a felolvasólap részeként köteles létrehozni az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az ajánlatkérő céljának megfelelően lehet megtenni, és e szerint válik vagy nem válik a felolvasólap részévé a részletes árajánlat.(Kéziratzárás: 2025. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Iratbetekintés korlátozása

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] ...befolyásolja. Ha tehát a kérdésben foglalt esetben a betekintés során az ajánlatkérő a műszaki tartalmat áttekinti, majd a részletes árajánlatot is szeretné megtekinteni, úgy utóbbira már nincs lehetősége, hiszen a műszaki tartalmat kifogásolta. Attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Versenykorlátozó megállapodás

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunkban aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő a beadott indokolásban kedvező beszerzési árra hivatkozott, amelyhez az árajánlatot is csatolta. Felmerült bennünk, hogy ha ennyire kedvezményes a beszerzési ár, akkor nem kellene-e vizsgálnunk a versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot?
Részlet a válaszából: […] A versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja tartalmazza. A jogszabályhely szerint a kizáró ok akkor áll fenn, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Előre nem láthatóság szerződésmódosítás esetén

Kérdés: Építési beruházás megvalósítása során, amely meglevő épület tetőszerkezetének szigetelésére irányult, közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó által elvégzett feltárást követően megállapításra került, hogy a tetőszerkezet egyes elemeinek gombás fertőzése miatt a szigetelésen túl a gombás tetőelemek cseréjét is el kell végezni. Erre ajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki jelezte, hogy a munkát el tudná végezni, továbbá alvállalkozói ajánlatához képest összesen 125%-os értéken tett árajánlatot. A tetőszerkezet szigetelésére megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazhatjuk-e a 141. § (4) bekezdés c) pontját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg a szerződésmódosítási lehetőség alkalmazásához:„ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;cb) a módosítás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Áreltérés fix és opciós mennyiség esetén

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint megkötött központosított közbeszerzési keretmegállapodásból valósítjuk meg közbeszerzésünket. Kötelezett intézményként a verseny újranyitására kerül majd sor. A beszerzési mennyiség meghatározása során fix és opciós mennyiséget tervezünk előírni, tekintettel arra, hogy az év végi pénzügyi forrásaink rendelkezésre állásában van még bizonytalanság. Kérdésünk arra irányul, hogy a felhívásban elő kell-e írnunk az ajánlati ár tekintetében, hogy a fix, illetve az opciós mennyiségbe tartozó ugyanazon termékek egységárai nem térhetnek el egymástól? Ilyen rendelkezést ugyanis az adott keretmegállapodás nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...és alkalmazni szükséges a keretmegállapodásnak a verseny újranyitására vonatkozó rendelkezéseit is.Az ajánlat – ezen belül az árajánlat – tekintetében figyelembe kell venni továbbá a Kbt. 105. § (4) bekezdését is, amely arról rendelkezik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása

Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Termék megváltoztatása keretmegállapodás 2. részében

Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem. A keretmegállapodásokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések a kérdéssel összefüggésben az alábbiak:Kbt. 104. § (1), (2) és (9) bekezdései:„(1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja.(2) Ennek során az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Műszaki tartalom változása tárgyalás során

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás során úgy módosította a műszaki tartalmat, hogy ha ezt korábban tudtuk volna, akkor eleve más ajánlatot teszünk. Most a módosítással már nem fogunk tudni ennyi idő alatt reagálni, mert az alvállalkozóink már nem fognak tudni ilyen rövid idő alatt ajánlatot tenni. Igaz, hogy a beszerzési tárgy nem komplex, de ettől még a beszállítók árajánlatai nem fognak megérkezni időben. Hogyan tudjuk érvényesíteni az érdekeinket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egyértelműen az ajánlatkérő jogszerűtlen műszakitartalom-módosításáról szól.A módosítás a Kbt. 88. § (6) bekezdése értelmében akkor jogszerűtlen, ha torzítja a versenyt, vagy sérti az esélyegyenlőség elvét. Esetünkben az alábbi szabály kitér arra is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Szakember cseréje munkaviszony megszűnése miatt

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlattevőnek folyamatban lévő eljárás során értékelési szempont igazolására bemutatott szakembert cserélni (mert annak megszűnik a munkaviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.
1
2
3
12