350 cikk rendezése:
1. cikk / 350 Indikatív ajánlat
Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?
2. cikk / 350 Összeférhetetlenség
Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?
3. cikk / 350 Iratbetekintés korlátozása
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.
4. cikk / 350 Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során
Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
5. cikk / 350 Tényleges tulajdonos megjelölése
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó kft., amelynek a cégkivonatában a II. Cégformától függő adatok között az 1. A tag(ok) adatai felsorolásánál 3 személy szerepel. A 3 tag közül az egyik személynél az olvasható, hogy „A tag közös tulajdonban álló törzsbetét képviselője”. A cégkivonat II/3. Közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok adatai c. rovatban feltüntetésre került az a 2 személy, akik a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai. Az ajánlattevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében benyújtott nyilatkozata alapján a kft. egyik tulajdonosa 50%-os mértékű érdekeltséggel rendelkezik a kft.-ben, a másik tag pedig 25%-os mértékű érdekeltséggel. A fennmaradó 25%-os üzletrész a közös tulajdonú üzletrész. Kell-e szerepeltetni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-nyilatkozatban ezt a 25%-os mértékű közös tulajdonú üzletrészt? Ha igen, akkor helyesen tölti-e ki az ajánlattevő a hivatkozott EKR-es nyilatkozatmintát, ha a közös tulajdonú üzletrész képviselőjét nevezi meg tényleges tulajdonosként – figyelemmel a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésére is –, és a rá vonatkozó adatokat adja meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-űrlapon?
6. cikk / 350 Biztosíték módosítása szerződéses szakaszban
Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?
7. cikk / 350 Feltételes szerződés hatályba léptetése
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
8. cikk / 350 Tárgyalás tartalma
Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
9. cikk / 350 Aránytalanul alacsony ár vélelmezése
Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
10. cikk / 350 Mellőzés esetén bírság
Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
