1135 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Mihez igazodik az ajánlati kötöttség időtartama? Mennyi lehet a legkisebb és a leghosszabb időtartam? Az ajánlatkérő ebben a kérdésben szabadon dönt?

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?

Kérdés: A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)

Kérdés: Egy építőipari vállalkozás vezetője vagyok, a cég eddigi bevételeinek 90 százalékát a közbeszerzések piacáról szerezte. Kérem álláspontjuk ismertetését a következő kérdésben. Cégünk az elmúlt és jelen év során több állami beruházásban vett részt, e beruházások kifizetései, a szerződésben vállalt 30-60 napos fizetési kötelezettség helyet több esetben 180 napra tehetők lettek. Cégünk sajnálatosan a fizetendő költségeit az állami kintlévőségünk ideje alatt, nehezen tudta határidőben teljesíteni, így sajnos cégünk bankszámláján sorban állás keletkezett, ami szinte lehetetlenné teszi a továbbiakban a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. Kérdezem, hogy az a társaság, amelyiknek igazoltan lejárt követelése van a Magyar Államkincstárral szemben, és e követelés időpontjában, illetve amiatt keletkezett számláján sorban álló tétel, nem mentesülhet, vagy nem élvezhet-e valamilyen jellegű kedvezményt a fentiek szerinti alkalmassági kritérium teljesítése alól?

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?

Kérdés: Újonnan alakult építőipari kivitelező cég milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázaton, ha az előző évekből nem rendelkezik a pénzügyi és gazdasági alkalmassághoz szükséges éves beszámolóval, forgalmi adatokkal, a műszaki és szakmai alkalmassághoz szükséges referenciával, szakemberrel, létszámmal, eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereléssel?

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?

Kérdés: A negatív mérleg eleve kizárja az indulást közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, mi a megoldás, ha mégis szeretnénk ajánlattevőként indulni?