4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy egy gépkapacitás vonatkozásában az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak külön-külön kell megfelelnie?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?

Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét – szemben az ajánlattevőével – nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más – a Kbt. szerint egyébként annak minősülő – ajánlattevők nem?

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?

Kérdés: Egy cég uniós pénzre pályázik, melyből építési beruházást szeretne megvalósítani. A pályázat beadási határideje 2008. 12. 10. Ha megnyeri a kért támogatást, ami az egész beruházásnak több mint 50 százaléka, közbeszerzés útján kell elköltenie. Erre a közbeszerzési eljárásra már csak jövőre kerülhet sor. A közbeszerzési eljárást minél egyszerűbben, ha lehet, hirdetmény feladása nélkül szeretné megoldani. Ez jelen pillanatban 45 millióig lehetséges. De mi lesz jövőre? Kérdés: mennyi pénzt igényeljen, hogy ne lépje át a módosított törvény szerinti határt?

Kérdés: A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlat olyan iratokat, mellékleteket tartalmaz, amelyeket az ajánlatkérő nem kért? Egyáltalán, csatolhatóak-e ilyen iratok, és milyen módon, milyen indokkal?