Értékelési szempont változása keretmegállapodásban

Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...érintett C-282/24-es ítélete az Európai Bíróságnak arra utal, hogy a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 72. cikkének (2) bekezdését a következőképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében

Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja alapján érvénytelenné kellett nyilvánítania, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.Tehát nem átalánydíjas szerződés esetében, függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok és DBR

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel. A DBR is részvételi szakaszból és ajánlattételi szakasz(ok)ból áll, ahol a részvételi szakasz a DBR...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

DBR meghosszabbítása

Kérdés: Ajánlatkérőként meghosszabbítanánk a DBR időtartamát: ebben az esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát, amely akár a szerződés időtartamának meghosszabbítására is vonatkozhat.A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul a Kbt. 106–107. §-aiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Ajánlattétel hosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 66. § (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplők kötelesek az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően elkészíteni és benyújtani. Ennek alapján, amennyiben az ajánlatkérő nem biztosította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ajánlatkérő köteles az ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Közbeszerzési szerződést kötöttünk óvoda felújítására. A teljesítési határidőt túlléptük ugyan, de amiatt, hogy az ajánlatkérő 2 héttel később adta át a munkaterületet, 2 héttel később tudtuk megkezdeni a munkát. Akkor erről készült jegyzőkönyv, az ajánlatkérő is aláírta. Most a teljesítésigazolásba bele akarja írni, hogy 2 hét késedelem van, és fizessünk késedelmi kötbért. Mi ezt vitatjuk, álláspontunk szerint mi szerződésszerűen 158 nap alatt teljesítettünk, amit az ajánlatban vállaltunk. Mi a jogi helyzet ilyen esetben? Ki kell adnia a szerződésszerű teljesítésről szóló teljesítésigazolást az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy pontos és korrekt válasz az eset összes körülményének ismeretében adható. Az itt leírtak alapján az alábbi megállapítások tehetők.– 1) Ajánlatkérőként szerződő fél 2 hetes csúszással adta át a munkaterületet. Az átadás „csúszása” jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/ 2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy a módosítást előidéző körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek. Ilyen esetben az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást előkészítő tevékenységét is elemezni kell, és azt kell megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Szolgáltatás és tartozékok egysége

Kérdés: Helytálló-e az ajánlatkérő azon megállapítása, hogy a hangszerek és hangszertartozékok beszerzése nem bontható részekre, mert a hangszer rendeltetésszerű használata hangszertartozékok nélkül jellemzően nem biztosítható (pl. tok, vonó, fúvóka, nád, állvány, lábtartó)? A hangszertartozékok kifejezetten a hangszer használatához kapcsolódnak, önálló felhasználási céljuk jellemzően nincs. Részekre bontható-e az alábbi esetekben a beszerzés:
– nem azonos a beszerzés időbelisége: a hangszer és a hozzá tartozó hangszertartozék beszerzése nem egy időben merül fel,
– nem azonos a közvetlen cél: hangszertartozékok beszerzésére egy már meglévő hangszerállomány üzemeltetési/karbantartási szükségleteként merül fel,
– nem alkotnak egy konkrét beszerzésen belül funkcionális egységet pl. általános készletjellegű hangszertartozék-beszerzés több különféle hangszerhez, nem konkrét hangszerhez kötötten. Előbb vizsgálandó a részekre bontás kérdése, és azt követően a kivételi kör kérdése?
Részlet a válaszából: […] ...bontás tilalma megsértésével tudta alkalmazni a kivételt. A hangszerek és hangszertartozékok azonos rendeltetésű, egymással összefüggő beszerzési tárgyak, melyek részekre bontása jogszerűtlen. Amennyiben a hangszer és hangszeralkatrészek egybeszámított becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
1
5
6
7
469