Sorba rendezés a közbeszerzésben

Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó ajánlást kiegészítő Döntéstechnológiai útmutatóa 2003. évi CXXIX. törvény szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások során aKbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti, "összességében legelőnyösebbajánlat" kiválasztásában alkalmazott, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kérdésfeltevés lehetősége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban egyetlen ajánlattevőként veszünk részt. Megkérdezhetjük-e az ajánlatkérőt, hogy mi az általa igényelt ármérséklés mértéke?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárásban bármiről lehet tárgyalni, ami alegjobb, legkedvezőbb szerződést eredményezi az ajánlatkérő számára. Ebbe atárgyalási tartalomba értelemszerűen az ártárgyalás is bele kell, hogy férjen,hiszen az ajánlatkérő célja az is, hogy a legkedvezőbb áron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:

Felhívás ismételt ajánlat benyújtására tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő biztosította a teljes körű hiánypótlás lehetőségét. A felhívás szerinti hiányokat pótoltuk. Ezt követően az ajánlatkérő a tárgyaláson felhívott minket ismételt ajánlat benyújtására néhány elem vonatkozásában. Jogszerűen tette ezt?
Részlet a válaszából: […] Az eset összes körülménye ismeretének hiányában ebben akérdésben nem lehet egyértelműen állást foglalni. Ugyanakkor a tárgyalásoseljárásra vonatkozó szabályok szerint, tárgyalásos eljárásban nem áll fenn semaz ajánlattevő, sem az ajánlatkérő oldalán ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában kiírható eljárások száma

Kérdés: Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett – kiírt – eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési kötelezettsége tekintetében azeredménytelenségnek nincs olyan hatása, hogy két vagy több eredményteleneljárás esetén az megszűnne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérőnekvalamely beszerzésre közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálóbizottság kötelező létrehozása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban kötelező-e bírálóbizottság létrehozása?
Részlet a válaszából: […] Igen, kötelező. A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehoznia azajánlatok elbírálására. A bírálóbizottságnak írásbeli szakvéleményt kellkészítenie az ajánlatokról, és döntési javaslatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás I.

Kérdés: Ha a közbeszerzési törvényben meghatározott hármas szabályból csak egynek vagy kettőnek felel meg a cég, például a beszerzés egy ajánlattevővel nem valósítható meg, de a másik két feltételnek eleget tesz, kell-e alkalmazni az egybeszámítást?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény egybeszámítási szabálya, azaz 40.§-ának (2) bekezdése értelmében a becsült érték kiszámítása során "mindazonárubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kellszámítani, amelyek– beszerzésére egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás II.

Kérdés: Mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni? Kórházunknak az idei évben az alábbi gépeket kell beszereznie: fogászati kezelőegység, EKG, laborcentrifuga, defibrillátor. Esetünkben szükséges-e az alkalmazás?
Részlet a válaszából: […] E kérdés kapcsán is a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésealkalmazandó, amely tételesen határozza meg az egybeszámítás feltételeit, ésamely rendelkezést az előzőekben már ismertettünk. Mivel a gyógyászatban alkalmazott gépek beszerzéséről vanszó, úgy a c) pont értelmezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevő és alvállalkozó külön-külön megfelelése

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy egy gépkapacitás vonatkozásában az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak külön-külön kell megfelelnie?
Részlet a válaszából: […] Mivel ajánlatkérő számára lehetőség az alkalmasságikritériumoknak való külön-külön történő megfelelés előírása, így ennek jogiakadálya nincs. Azonban közös ajánlattevők esetében ajánlatkérő nem írhatja előa gépkapacitás vonatkozásában a külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét – szemben az ajánlattevőével – nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más – a Kbt. szerint egyébként annak minősülő – ajánlattevők nem?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélképesség a jogorvoslati fórum gyakorlatában tágabbfogalmat ölel fel. Lényege, hogy a dokumentáció megvásárlása is elegendő ahhoz,hogy az ajánlattevő bizonyítani tudja, a hirdetményben olyan jogszabálysértőmegoldás szerepel, mely sérti érdekeit. De, továbbgondolva,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
200
201
202
302