Találati lista:
2361. cikk / 3014 Igazolás "más" szervezet bevonása esetén egyszerű eljárásban
Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése és 67. §-ának (4) bekezdése szerinti "más" szervezet a 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásának igazolásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémára kérem válaszukat. A Kbt. negyedik része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a Kbt. 299. §-ának (5) bekezdése alapján a 66. § és a 67. § is megfelelően alkalmazandó, azaz más szervezet erőforrásaira az ajánlattevő támaszkodhat. A kizáró okok fenn nem állása igazolása tekintetében azonban a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése alapján és az erre vonatkozóan kiadott valamennyi közbeszerzési tanácsi állásfoglalás szerint az ajánlattevőnek elegendő nyilatkoznia a kizáró okok fenn nem állásáról. Ezzel szemben viszont a "más" szervezetnek a Kbt. 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásról saját magának kell nyilatkozni, mégpedig a törvény 63. §-ának (6) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a Kbt. negyedik része nem tartalmaz közvetlen hivatkozást e szakaszra, kérdésem az, hogy ilyen szervezet bevonása esetén az alvállalkozónak kell-e nyilatkoznia a más szervezet vonatkozásában (helyette), és alkalmazandó-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése, vagy az alvállalkozó nem nyilatkozhat, ekkor viszont nincs szabályozva az igazolás módja, vagy netán a negyedik részben nem hivatkozott, Kbt. 63. §-ának (6) bekezdését kell alkalmazni mégiscsak, mint főszabályt?
2362. cikk / 3014 Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja
Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
2363. cikk / 3014 Eljárás megindításának kötelezettsége a Kbt. 40. § b) pontjának nemteljesülése esetén
Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.
2364. cikk / 3014 A beszerzés értékétől való eltérés viszonyítási alapja
Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?
2365. cikk / 3014 Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél
Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: – zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, – pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, – tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, – hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, – egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
2366. cikk / 3014 Bejelentési kötelezettség ún. szubalvállalkozó igénybevétele esetén
Kérdés: 10 százalék feletti alvállalkozó minősítése megtörténhet, de ez az alvállalkozó bevonhat még alvállalkozót? Őt is be kell jelenteni előre?
2367. cikk / 3014 Akkreditálási dokumentumok alakisága
Kérdés: Ha az ajánlatkérő – építési beruházás esetén – a minősítő vizsgálatokat végző laboratóriumok akkreditálási dokumentumait is kéri becsatolni, akkor ezen okiratok becsatolhatók-e egyszerű fénymásolati példányban, vagy csak eredeti, illetve közjegyző által hitelesített másolati formátumú becsatolásuk az elfogadható?
2368. cikk / 3014 Ajánlattevő és alvállalkozó elhatárolása
Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő egy másik ajánlattevő 100 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozója akkor, ha nem él ajánlattétellel? (Az eljárás mely szakaszától minősül ajánlattevőnek?)
2369. cikk / 3014 Árváltoztatás jogát fenntartó nyilatkozat visszavonásának jogszerűsége
Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?
2370. cikk / 3014 Elektronikus ügyintézés közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Tudomásunk szerint a Döntőbizottság eljárásában elektronikus úton korlátozott az ügyintézés. Hol találhatók és melyek az erre vonatkozó előírások?
