Igazolás "más" szervezet bevonása esetén egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése és 67. §-ának (4) bekezdése szerinti "más" szervezet a 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásának igazolásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémára kérem válaszukat. A Kbt. negyedik része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a Kbt. 299. §-ának (5) bekezdése alapján a 66. § és a 67. § is megfelelően alkalmazandó, azaz más szervezet erőforrásaira az ajánlattevő támaszkodhat. A kizáró okok fenn nem állása igazolása tekintetében azonban a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése alapján és az erre vonatkozóan kiadott valamennyi közbeszerzési tanácsi állásfoglalás szerint az ajánlattevőnek elegendő nyilatkoznia a kizáró okok fenn nem állásáról. Ezzel szemben viszont a "más" szervezetnek a Kbt. 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásról saját magának kell nyilatkozni, mégpedig a törvény 63. §-ának (6) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a Kbt. negyedik része nem tartalmaz közvetlen hivatkozást e szakaszra, kérdésem az, hogy ilyen szervezet bevonása esetén az alvállalkozónak kell-e nyilatkoznia a más szervezet vonatkozásában (helyette), és alkalmazandó-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése, vagy az alvállalkozó nem nyilatkozhat, ekkor viszont nincs szabályozva az igazolás módja, vagy netán a negyedik részben nem hivatkozott, Kbt. 63. §-ának (6) bekezdését kell alkalmazni mégiscsak, mint főszabályt?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés érdekes. Tekintettel a külső erőforrássajátos helyzetére és az ezzel kapcsolatos sokkal szigorúbb szabályozásra -Kbt. 63. §-ának (6) bekezdése –, ez a főszabály fenntartására irányul ebben azesetben is. Mivel külső erőforrás bevonására egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás megindításának kötelezettsége a Kbt. 40. § b) pontjának nemteljesülése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] A becsült érték meghatározása kényes pontja a Kbt.-nek,tekintettel arra, hogy a 40. § (2) bekezdésének értelmezése a jogalkotó által amai napig várat magára. Az említett jogszabályhely értelmében a becsült értékkiszámítása során mindazon árubeszerzések, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

A beszerzés értékétől való eltérés viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett probléma egy nagyon gyakoriajánlatkérői hibára hívja fel a figyelmet. Az ajánlati felhívásban ugyanis azajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzés mennyiségét a Kbt. 50. §-ának(1) bekezdése szerint (azaz az ajánlati felhívásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: – zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, – pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, – tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, – hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, – egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés becsült értékének kiszámítására vonatkozórendelkezések alapján jelen esetben meg kell vizsgálni, hogy a Kbt. 40. §-ának(2) bekezdésében részletezett úgynevezett "egybeszámítási szabály"alkalmazható-e, vagy sem. A rendelkezés szerint mindazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Bejelentési kötelezettség ún. szubalvállalkozó igénybevétele esetén

Kérdés: 10 százalék feletti alvállalkozó minősítése megtörténhet, de ez az alvállalkozó bevonhat még alvállalkozót? Őt is be kell jelenteni előre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kifejezetten nem tartalmaz rendelkezést azalvállalkozó alvállalkozójára. Ugyanakkor amiatt, hogy az alvállalkozóalvállalkozója ténylegesen az ajánlattevő alvállalkozójának is minősül, aközbeszerzési kizáró okokat vizsgálni kell vele kapcsolatban is (feltéve, hogyaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Akkreditálási dokumentumok alakisága

Kérdés: Ha az ajánlatkérő – építési beruházás esetén – a minősítő vizsgálatokat végző laboratóriumok akkreditálási dokumentumait is kéri becsatolni, akkor ezen okiratok becsatolhatók-e egyszerű fénymásolati példányban, vagy csak eredeti, illetve közjegyző által hitelesített másolati formátumú becsatolásuk az elfogadható?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-a rendelkezik a közbeszerzési eljárásbanbecsatolandó igazolások alakiságáról. A rendelkezés főszabály szerintmegengedi, hogy az igazolásokat az ajánlattevők egyszerű másolatban (fénymásolatban)nyújtsák be. A közösségi vagy a nemzeti eljárásrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Ajánlattevő és alvállalkozó elhatárolása

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő egy másik ajánlattevő 100 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozója akkor, ha nem él ajánlattétellel? (Az eljárás mely szakaszától minősül ajánlattevőnek?)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő és az alvállalkozó kapcsolatrendszerére aKbt. – a feltett kérdéssel összefüggésben – nem tartalmaz rendelkezést.Ugyanakkor néhány alapvetésre fel kívánjuk hívni a figyelmet. Az ajánlattevőneknem lehet 100 százaléknál nagyobb alvállalkozója, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Árváltoztatás jogát fenntartó nyilatkozat visszavonásának jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint igen, mégpedig azért, mert sérti aKbt.-nek a már hivatkozott 70. §-át, továbbá a nyilatkozat visszavonása sérti aKbt.-nek az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezését (Kbt. 78. §-a).A közbeszerzési eljárásban a benyújtott ajánlatnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Elektronikus ügyintézés közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudomásunk szerint a Döntőbizottság eljárásában elektronikus úton korlátozott az ügyintézés. Hol találhatók és melyek az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 317. §-ának (2) bekezdése alapjánKözbeszerzési Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények -bizonyos, a következőkben foglalt kivétellel – a Ket. 160-162. §-a szerintielektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címke:
1
236
237
238
302