Ellentmondásos törvényi szabályozás

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdése e) és g) pontjának értelmezése a jogalkotóknál és az ajánlatadóknál eltér. A Kbt. fenti jogszabályhelyének e) pontja 1 évnél nem régebbi adóigazolást és VPOP-igazolást ír elő, a g) pontban előírt igazolásoknak 3 hónapnál fiatalabbnak kell lenniük. 2005 novembere óta – más törvényi előírás alapján – a hatósági igazolásokra rá kell írni az ajánlatkérő nevét és a projekt megnevezését. Az így kiállított hatósági igazolást más közbeszerzési pályázatoknál már nem lehet felhasználni, ellentétben a korábbi pályázatok összeállításával, amikor közjegyzői hitelesítéssel a hatósági igazolások felhasználhatók voltak. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott két törvény nincs összhangban. Kérdés: várhatók-e az ellentmondás feloldására intézkedések?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa álláspontja szerint célszerű aközbeszerzési eljáráshoz igényelt hatósági igazolások esetében az igazolásmegkérésekor egyértelműen megjelölni, hogy azt közbeszerzési eljárásban valórészvételhez kérik. A hatósági igazolás felhasználási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

A Kbt. hatályos végrehajtási rendeletei

Kérdés: Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?
Részlet a válaszából: […] Az új végrehajtási rendeletek jelenleg előkészítés alattállnak, illetve egyes hatályos végrehajtási rendeletek megújításra várnak(például a 130/2004. Korm. rendelet vagy a 167/2004. Korm. rendelet). A Kbt. jelenleg hatályos végrehajtási rendeletei akövetkezők:– 1/2004. (I. 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 92. §-a értelmében eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

A 2/2006. IM rendelet kitöltési utasításának értelmezése

Kérdés: A 2/2006. IM rendeletben lévő nyomtatványok a több részre tehető ajánlat esetén csak egyet engednek bejelölni, a következők szerint: ajánlat tehető egy részre, egy vagy több részre, továbbá valamennyi részre. Kérdésem az, hogy hogyan értelmezendő a kitöltésre vonatkozó utasítás?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban egy példával világítunk rá a megoldásra. Amennyiben az ajánlat tárgya, kivitelezés ésminőségbiztosítás és az ajánlatkérő függetlenül szeretne az egyestevékenységekre ajánlatot kérni, úgy egy részre tehető ajánlat. Ha az ajánlattárgya tervezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címke:

Kitöltési útmutató uniós nyomtatványokhoz

Kérdés: A közösségi rezsimhez tartozó közbeszerzési eljárásoknak a nyomtatványmintáit a 2/2006. IM rendelet nem tartalmazza. Várható-e kitöltési útmutató az uniós nyomtatványokhoz? Milyen nyomtatványokat kell kitölteni módosítás, helyesbítés vagy hirdetmény-visszavonás esetében?
Részlet a válaszából: […] Tudomásunk szerint a közösségi hirdetménymintákhoz -amelyeket a Bizottság 1564/2005/EK rendelete tartalmaz – jelenleg nem készülkülön kitöltési útmutató. A hirdetmények javítására, visszavonására,helyesbítésére vonatkozóan a 34/2004. Korm. rendelet ad útbaigazítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányterv készítőjének összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a Kbt. 10. §-a értelmében a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Távközlési szolgáltatásra megkötött szerződések módosítása

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-én hatályba lépettmódosításával a korábban kivételi körbe sorolt távbeszélő, telex-,rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások közbeszerzés-kötelesszolgáltatásokká váltak. (Itt jegyezzük meg, hogy a távközlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Jogutódlás "kezelése" közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a megrendelő engedményezésselruházhatja az új gazdasági társaságra a közbeszerzésben megkötött szerződését.Az engedményezéssel az engedményes, azaz a gazdasági társaság a régi jogosult,azaz a megrendelő helyébe lép. Az engedményezésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény gyakran felmerülő és egyben könnyenmegválaszolható kérdése, amely azonban nem segít bennünket az egybeszámításiszabály egyértelmű értelmezésében. A magyar nyelvben és egyben a törvényben azidézett illetőleg szócska mind és-t és mind vagy-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanbeszerzések esetében a törvény meglehetősenbonyolult szabályozást alkalmaz, amelyről érdemes ejteni néhány szót. A törvényindokolása értelmében az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvényis a hatálya alá vonta, vagyis e követelmény nem az új Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
245
246
247
302