Közbeszerzés előkészítésében részt vevők "kiadása"

Kérdés: Az ajánlatkérő – kérésre – köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének,lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kellemetlen események elkerülése érdekében azajánlatkérőnek jobb megelőznie a hasonló eseteket. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény 300. §-ánakkönnyítése arra az esetre vonatkozik, amikor nem bonyolítjukrészajánlattétellel a kérdést, valamint jóhiszeműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Étkezési utalványok beszerzési értéke

Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.
Részlet a válaszából: […] Esetünkben valójában szolgáltatás megrendelése történik,hiszen az étkezési utalványok ahhoz kellenek, hogy az ajánlatkérő étkezésiutalványt tudjon munkavállalói rendelkezésére bocsátani, amelyet az is bizonyít,hogy az étkezési utalványok rendelkezésre bocsátásáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Nyilatkozat mint igazolási mód egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a Kbt. 299. §-ának (3) bekezdése értelmébenaz ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározhatja. Ebben azesetben kizárólag a 60-62. §-okban foglalt kizáró okokat lehet előírni. Akizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Kizárás hamis adatszolgáltatás miatt

Kérdés: Egy korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertesként kihirdetett és ez alapján teljesített ajánlattevővel az ajánlatkérő felbontotta a szerződést, mert kiderült, hogy nyilatkozatainak egy része hamis volt (nem rendelkezett egyes alkalmassági feltétellel). Ez a szerződésszegés miatti szerződésbontás – véleményünk szerint – nem minősül a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizárásnak, hiszen itt már az eljárás lezárult, és a teljesítés során derült fény a hamis adatszolgáltatásra. Váratlan fordulat volt, hogy az új eljárásban ezen vállalkozó ismét tett ajánlatot. Kizárható-e ez az ajánlattevő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, vagy csak akkor, ha a hamis adatszolgáltatást bíróság jogerősen megállapította?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdésének a) és b) pontjaértelmében az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyanajánlattevőt, aki, illetőleg – a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerintiesetben – akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (5) bekezdése szerint a dokumentációellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történőrendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettelfelmerült költséget alapul véve kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Eljárás szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén

Kérdés: Szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén össze kell-e vonni az egész éves (12 hónapos) megrendeléseket, vagy egyenként meghatározva a becsült értéket kell eldönteni, hogy milyen eljárást kell alkalmazni – központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó intézmény esetén?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzés kiemelt termékköre nemtartalmaz nyomdai szolgáltatásokat, így az alanyi hatály ebben az esetben nemkiemelt fontosságú. Azonban a Kbt. becsült értékre vonatkozó szabályairendkívül szigorúan fogalmaznak – Kbt. 40. §-ának (1)–(2) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Közbeszerzési tanácsadók "beszerzési forrása"

Kérdés: Közbeszerzési tanácsadó – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – nyilvántartásba került személyek, szervezetek közül szerezhető be, vagy az előző jogszabályok szerinti szakértői nyilvántartásból is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése szerint hivatalosközbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább háromévesszakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves – külön jogszabály szerint -igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

ISO-minősítés csatolása építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén ISO-minősítés igazolásának csatolását a közbeszerzési törvény 67. § (2) bekezdésének mely pontja alapján írhatom elő, vagy azt építési beruházás esetén egyáltalán nem lehet bekérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése építési beruházások esetébenaz alkalmasság igazolásának módjait határozza meg. Az ISO-minősítés megléte nemaz alkalmasság igazolását célozza, annak hiányában az ajánlattevő (illetvealvállalkozója) még lehet alkalmas az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás elfogadható indoka

Kérdés: Kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra való hivatkozással kizárható-e az ajánlattevő az eljárásból, ha a magyarázatkérésnél arra hivatkozik válaszában, hogy azért adott ilyen alacsony mértékű ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot, hogy referencia gyanánt mutathassa fel a teljesített szerződést, akár még veszteséget is vállalva ezzel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő azáltala lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamintindokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
246
247
248
284